A november nagyon aktívan telt el. Ebben a hónapban megszerveztünk egy műhelyfoglalkozást, egy tréninget, előkészítettük 2 kötetünket valamint dvd-nket, melyek a projekt végén jelennek majd meg.
November elején műhelyfoglalkozásunk témája a stratégiaalkotás volt. A szokásoknak megfelelően először áttekintettük, hogy Ausztriában, Romániában és Szerbiában a stratégiaalkotás, koncepciókészítés területén milyen fejlemények vannak, léteznek-e városokban, tartományokban, megyékben koncepciók, stratégiák, azokat megelőzik-e előzetes felmérések. Összességében elmondható, hogy Ausztriában ezen a téren nagyon sok ilyen van, városi és tartományi szinten is folyamatosan készülnek a kutatások, felmérések, majd az ezekre épülő különféle stratégiák, melyeket a döntéshozók használnak is a mindennapokon, lényegében a munkájuk alapját ezek jelölik ki. Romániában egyre nagyobb igény mutatkozik a stratégiákra, de a korábbi években sok rossz tapasztalatuk lett a döntéshozóknak, így csak néhány megyének vagy településnek vannak stratégiái. Szerbiában nagyon kevés ilyen van, az is inkább csak nagyvárosokban. Magyarországon viszont éppen a nagyvárosokban hiányoznak az átfogó stratégiák kifejezetten az ifjúságra fókuszálva, a legnagyobb megyei jogú város, ahol van hatályos ifjúsági koncepció az éppen Nyíregyháza. Megvizsgáltuk, hogy az Európai Unióban milyen stratégiák mentén tevékenykednek a döntéshozók, majd jó gyakorlatokat néztünk meg elsősorban Magyarországról és Ausztriából. Áttekintettük közösen részletesen is, hogy hogyan épül fel 3 város ifjúsági koncepciója: Eger, Békéscsaba és Nyíregyháza. Mindhárom településen fontosnak tartják a hátrányos helyzetűek bevonását, az integrációt is, így komplexen értelmezik a korcsoportot.
Tréningünkön az ország minden részéből érkeztek szakemberek, így például Szegedről Vajda Árpád (Új Nemzedék), Miskolcról Gergely Miklós (Fiatalok a Fiatalokért), vagy éppen Debrecenből Enyedi Imre (Debreceni Ifjúsági Ház), de érkezett hozzánk Hegedűs Zoltán is, aki a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke. Természetesen jelen voltak partnereink is, így közösen áttekinthettük a projektet, majd jó gyakorlatokon és módszereken keresztül beszéltük át az ifjúságügy helyzetét a 4 ország vonatkozásában. Megvizsgáltuk az ifjúságügy beágyazottságát, hogy milyen hiányokkal küzd a szakma és azokra milyen válaszokat lehetne adni. Fontosnak tartottuk mindannyian a mini SWOT elemzésünknél, hogy jelenleg nincs az ifjúságügy definiálva, így sok esetben értelmezni sem tudják a döntéshozók, hogy egyáltalán mivel is foglalkozik ez a terület, hiszen egy interdiszciplináról beszélünk, amelybe beletartozik a sporttól a kultúrán át a prevencióig és bűnmegelőzésig nagyon sok terület. Megállapítást nyert, hogy nincs a területnek presztízse és az évek alatt fokozatosan leépültek a szolgáltatói rendszerek az átgondolatlan és felelőtlen fejlesztések miatt. A szakma elöregedett, a fiatalok pedig nem tudják és nem is akarják már betölteni az üres helyeket, nagy a fluktuáció a szakmában. A terület nagyon alulfinanszírozott, széttöredezett, így komoly problémákkal küzd, melyek orvoslása nagyon hosszú feladat főleg amiatt is, hogy nincs vagy nagyon alacsony színvonalú a közösségszervező képzés ifjúságsegítő szakiránya.
Kedvezményezett neve: Kulturális Életért Közhasznú Egyesület 