Kutatás

Projektünk alappilléreit jelentették a kutatási célú adatgyűjtések eredményei, melyek különböző formában és több ciklusban kerültek becsatornázásra a projektesemények során. Az adatgyűjtések elsődleges céljait a szolgáltató rendszerek megismerése, a jó gyakorlatok cseréje, az eredményesség és hatékonyság mérése, valamint az ezekhez kapcsolódó hiányok, fejlesztési területek feltérképezései adták – mind hazai, mind nemzetközi szinten (partnereink körében és a partnerországok metszetében). A különböző kutatási formák (kérdőíves adatgyűjtés, interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések) ezzel párhuzamosan azt is lehetővé tették, hogy a projekt értékelése, illetve a partnerek és bevont szereplők közötti együttműködések erősítése is megvalósulhasson, kiegészülhessen.

Az adatgyűjtések három szinten és formában kísérték végig a projekt huszonhathónapos működési ciklusát. Az ifjúsági szolgáltatások elsősorban hazai kínálatának és az e téren tevékenykedők munkájának sajátosságait hivatott mérni a projekt elején megszületett online survey. Ehhez az adatgyűjtéshez szorosan kapcsolódik a Romániában is lekérdezésre került kérdőív. Az így gyűjtött adatok lehetővé tették a két ország összehasonlítását, a partnerségi lehetőségek felismerését és a fejlesztési irányok tágítását, mind a magyarországi, mind a romániai szervezetek részéről.

A kutatás harmadik elemét az interjús beszélgetések szolgáltatták, melyek szintén a projekt teljes időtartama alatt folytak, (főként) a látóutakhoz kapcsolódóan kerültek rögzítésre.

I.1. Online adatgyűjtés

Az online kérdőív szerkesztése a projekt legelejéhez kapcsolódott, melynek időszaka a tesztelési fázissal együtt bő féléves intervallumot jelentett, 2018. január és augusztus között. Az elemzés szeptember-november között zajlott, az eredmények pedig december hónapban kerültek bemutatásra, gyorsjelentés formájában (konferencia, tréning, éves kiadvány). Az online adatgyűjtés eredményeit részletesen bemutató elemzést a projekt második évében tettük nyilvánossá (projektösszefoglaló, módszertani kiadvány).

A kérdőív populációját olyan romániai és magyarországi szervezetek (100-100 kitöltés) adták, akik tevékenységi körébe ifjúsági szolgáltatások is tartoznak. A két ország érintettségével lehetőség nyílt a helyi sajátosságok megismerésére és két különböző ifjúsági szolgáltatói környezet összehasonlítására is. Az adatgyűjtés elsődleges célja az volt, hogy képet kapjunk az ifjúsági humánszolgáltató környezet attribútumairól, nehézségeiről és fejlesztési irányairól. Az adatgyűjtés az adott populációhoz kapcsolódó, lokális ismeretek okán a hólabda-módszerre alapult.

I.2. Fókuszcsoportos beszélgetések

A fókuszcsoportos beszélgetések a projekt nyitókonferenciájától kezdődően folyamatosan valósultak meg, az adatgyűjtés ezen módjához kapcsolódó módszertani keretek pedig már a partneri kick-off meeting során tisztázásra kerültek. A strukturált adatgyűjtések a műhelymunkákhoz kapcsolódóan, a projektpartnerektől érkező szakemberekkel közös beszélgetések formájában születtek meg.

A bevontak körét a projektben résztvevő magyarországi, romániai, szerbiai és ausztriai partnerszervezetek vezetői, szakemberei adták. A módszerválasztást indokolta, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések részletes és közvetlen adatgyűjtésre adtak lehetőséget, melyek a kérdőíves adatfelvétel jó kiegészítői.

I.3. Interjúk

Az interjúk készítésének célja a nemzetközi együttműködés erősítése, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok átvételét érintő eredményesség mérése, a közvetlen visszacsatolások gyűjtése, a projekt fenntarthatóságának erősítése volt. Az adatgyűjtésre szintén már a nyitókonferenciától kezdődően került sor.

Az interjú – mint adatgyűjtési módszer – azzal a céllal került kiválasztásra, hogy a kvantitatív eredmények árnyaltabb, néhol mélyebben legyenek értelmezhetőek. Az interjúk alanyait a projekteseményeken felkeresett magyarországi ifjúsági szolgáltató intézmények, szervezetek vezetői, szakemberei adták, valamint a projektpartnerek szakemberei.

A látóutak során a helyi ifjúságügyi szereplőkkel készült beszélgetések kerültek rögzítésre, melyek a helyi sajátosságok és együttműködési lehetőségek mélyebb feltárását szolgálták.