Ajánlások

Projektünkben nagyon sok alkalmunk volt eszmecserét folytatni ifjúsági szakemberekkel az ország egész területén. Minden műhelyünkhöz kapcsolódtak viták, eszmecserék, fókuszcsoportos beszélgetések, ezek alapján létrejött egy rálátásunk a rendszerre. Mindezeket figyelembe véve a projekt kapcsán az alábbi ajánlásokat tesszük a magyarországi ifjúsági munka fejlesztését illetően.

Az ifjúságügy elismerése, definiálása: Jelenleg az ifjúságügy, az ifjúsági terület nincs definiálva, az interdiszciplína széles körű tevékenységet fed le.

Ifjúsági törvény: A szakma és a terület elengedhetetlen keretrendszere lehetne az ifjúsági törvény.

Ifjúsági referenseket a városokba: Javaslatunk szerint minden 10 ezer lakos feletti városban legyen ifjúsági referens csatolt tevékenységgel, míg minden megyei jogú városban önálló, csakis az ifjúsági területtel foglalkozó referens.

Ifjúsági koncepció, stratégia a megyei jogú városokban: Ajánlatunk szerint minden megyei jogú városnak legyen helyi ifjúsági stratégiája vagy koncepciója

Párhuzamosságok feloldása, közösségi tereket a megyei jogú városokba: Javasoljuk, hogy minden 10 ezer lakos feletti városban legyen legalább egy ifjúsági közösségi tér, amely vagy központi forrásból vagy helyi finanszírozással működik.

Szolgáltatási sztenderdek felállítása, aktualizálása: Ki kellene ismét állítani azokat a minimumkövetelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki ifjúsági szolgáltatást végezhessen.

Források decentralizálása: Vissza kellene állítani legalább a GYIA-ban a regionális forráselosztást.

IKSZ központok, IKSZ koordináció városi szintű megoldása: Érdemes lenne megyei szinten IKSZ koordinációs központokat létrehozni, melyek vagy a CIC-eken, vagy egyéb ifjúsági szervezeteken belül működnének.

Érdekképviselet, érdekérvényesítés erősítése a településeken: Meg kellene erősíteni a kapcsolatot az iskolai DÖK-ökkel, egyúttal ösztönözni kellene, hogy jöjjenek létre települési szintű érdekképviseleti formák, azokat a helyi döntéshozók segítsék, például infrastruktúra biztosításával.

Strukturált párbeszéd ösztönzése a településeken: Javasoljuk, hogy minden megyei jogú városban legalább évente egyszer legyen helyi diákparlament, ahol a fiatalok észrevételeire, javaslataira a helyi döntéshozók érdemi válaszokat adnak.

Erősíteni az iskolák és ifjúsági civil szereplők közötti együttműködést a Tankerület és a Szakképzési Centrum bevonásával.

A nem-formális pedagógia módszer megismertetése a tanárokkal: Mindenképpen szerencsésnek tartanánk, ha a formális képzésben résztvevő tanárok megismernék és egyes elemeit el is sajátítanák a nem-formális módszereknek, ezzel is színesítve az oktatási palettát.

Fiatalítás a szolgáltatóknál: Fontos lenne, hogy a szolgáltatóknál csökkenjen az átlagéletkor, mivel lassan már nem is egy generáció a különbség a fiatalok és az ifjúsági szolgáltatók között, ami kommunikációs zsákutcát is jelenthet.

Ifjúságsegítő képzés elismertségének növelése: Ahhoz, hogy ismét meg tudjon erősödni az ifjúsági szolgáltatások rendszere elengedhetetlenül szükséges, hogy ne közösségszervezőket képezzen a hazai rendszer, hanem ismét ifjúságsegítőket BA, majd ha a feltételek adottak, akkor akár MA szinten is.

A felkereső szolgálat erősítése, finanszírozása, mert csak ezzel lehet elérni a legtöbb csoportot.

Közösségfejlesztés, közösségi programok.

Helyi kutatások erősítése, igényfelmérések folyamatosan: Mivel az ifjúság egy állandóan változó társadalmi csoport, ezért azt javasoljuk, hogy minden helyi ifjúsági koncepciót vagy stratégiaalkotást előzzön meg helyi igényfelmérés vagy helyi ifjúságkutatás és ezeket folyamatosan, akár 5 évente ismételjék meg.

Helyi tanácsok, fórumok létrehozása, működtetése: Éppen ezért azt javasoljuk, hogy minden megyei jogú városban hozzanak létre ifjúsági fórumot vagy ifjúsági kerekasztalt vagy ifjúsági tanácsot, melyek helyben összefogják az ifjúsági területen tevékenykedő szereplőket.