Virtuális ifjúsági munka
EFOP projektünk első hónapjában áttekintjük, a magyarországi ifjúsági szolgáltatások, ifjúságügy jellemzőit, alapfogalmait, hogy az érdeklődők, az EFOP5.2.2-17-2017-00001 projektet nyomon követők is tisztában legyenek azzal, hogy a projektben mit és miért teszünk.
Az ifjúsági munka a célcsoport adta érintettség okán nem hagyhatja reflexió nélkül a fiatalok szabadidő-fogyasztásának átalakulását, így a felkereső ifjúsági munka logikáját követve az online térben is megjelenik. Fontos szempont, hogy a mostani ifjúsági generáció tagjai egyre fiatalabb korban és egyre inkább ellenőrzés híján lépnek be az internet világába, használnak digitális-online eszközöket. Nem csupán szabadidős, de szocializációs közegként is viselkedik a világháló, így elengedhetetlen, hogy az infokommunikációs eszközök használata megjelenjen az ifjúsági munkában is.
Az online ifjúsági munka lehetőséget nyújt már létező közösségek új kommunikációs felületének kialakítására, online közösségek létrehozására vagy online megjelenésre. Tevékenységeit tekintve ez lehet prevenció, promóció, komplex ifjúsági munka; utóbbi jelentheti az online-offline tevékenységek párhuzamos voltát, az online személyes ifjúságsegítést vagy az online csoportos ifjúsági munkát. Feladatait és céljait tekintve a legfontosabbak: a kockázat minimalizálása a célcsoport énközlései során, a személyes ifjúságsegítés szemlélete és szerepe érvényesüljön, kritikai gondolkodás erősítése, közösségfejlesztés, védelem az áldozattá válástól, aktív állampolgári szerepek átvétele. A virtuális ifjúsági munka leggyakoribb eszközei: kreatív és sokféle virtuális, audiovizuális élményt adó elemek alkalmazása a honlapszerkesztés, a kommunikáció és az információátadás során. Formái megkülönböztethetőek a válaszadás jellemzőit tekintve: azonnali vagy késleltetett, egyéni vagy csoportos, közvetett vagy közvetlen stb.”