Jó gyakorlatok

Hetedhét Játékváros

A Hetedhét Játékváros célja és feladata, hogy a 8-12 éves gyermekekkel megismertesse a demokratikusan működő társadalmat, megmutassuk, hogyan épül fel egy jól működő város, mit jelent a pénz és a „munka” fogalma. A projekt fontos alapelveinek tekinti az alapvető emberi és gyermekjogok megismertetését, az önkéntességet, a környezeti nevelést, önállóságra nevelést, a kommunikáció és a kapcsolatépítő és problémamegoldó készség, képesség és a kreativitás fejlesztését, valamint a konfliktuskezelés módszereinek elsajátítását.

A segítők csapatában együtt munkálkodó önkéntesek, fiatal segítők ifjúsági szakemberek, pedagógusok meg tanulnak együtt dolgozni a projekt előkészítési, lebonyolítási és lezárási szakaszban is, még a szakmai és generációs különbségek ellenére is.

Mert ez nem egy napközis, kézműves nyári tábor, nem gyerek megőrző és nem egy sima tematikus tábor. A 10 nap során a Hetedhét Játék város egy tematika köré épül és a gyermekeket elrepítjük az adott korba, vagy egy ismeretlen országba. A segítő feladata, hogy a nem-formális pedagógia módszereivel a műhelyekbe becsempésszék azokat az információkat, amiken keresztül a tudást átadjuk a résztvevő csemetéknek.

A hetedhét játékváros alap gondolatát diztingeni testvérvárosunkból származik, ahol 1996-óta kerül megvalósításra, hazánkban 2009-ben került első alkalommal Gyula városában megrendezésre és azóta is minden nyáron nyitva áll 10 napig 8-12 éves gyermekek előtt.

Gyulán ilyenkor nem csak egy város működik, hanem kicsiben a gyermekek is működtetnek egy saját városkát, ahol évről évre 220-240 gyermek és közel 70 felnőtt segítő, animátor munkálkodik, vagyis élik az életüket és közben alkotnak, várost vezetnek, polgármester választanak, főznek, takarítanak, rendet tartank fent, pénzt keresnek, napról napra miközben sokat nevetnek és új baráti kapcsolatok alakulnak ki.

A felnőtt segítők (fiatal önkéntes segítők, kortárssegítők, ifjúsági szakemberek, pedagógusok, nyugdíjasok, technikai személyzet) sem unatkoznak. Nem csak a gyermekeket segítik és tanítják a felnőtt életre, hanem felelősség teljes munkájukkal folyamatosan példaként is a gyermekek ellőt állnak.

Egy nap a hetedhét Játékvárosban:

A Játékvárosba reggel 8.00-ra érkeznek a gyerekek, 7.45-kor a segítők már a játékváros területén gyülekeznek és várják a korábban érkezőket. Első nap minden gyerek számára kiosztottunk egy igazolványt, melybe majd a játékváros 10 napja alatt a munkaórák száma és a kifizetett (játék) pénz összege kerül bejegyezésre. De az igazolvány elején a személyes adatai is megtalálható a gyermekről. Ezt követően a gyerekeknek bemutatjuk a város működését, a termelő és a város fenntartásáért felelős műhelyeket és az egyéb helyszíneket, melyekre a város működéséhez szükség.

Előzetesen elkészített listák szerint a gyerekeket csoportba osztottuk, fel. Ezekben, csoportokban a Játékváros 10 napja alatt reggelente és délutánonként találkoztak. Minden reggel névsorolvasást tartunk, ennek alapján tudják a segítők, hogy a csoportokban van-e hiányzó, valamint megrendelhették és ki is fizethették a gyermekek a következő ebédjüket.

A névsorolvasás után a játékváros munkaügyi központjában már várja a sok munkalehetőség a városlakókat. Délelőtt 3 munkaórában dolgozhatnak a városlakók délután pedig 2-ben. A gyerekek és a segítők is pihenhetnek, óránként 20 perc szünet vár minden résztvevőre. A segítők által kijelölt szünetekben senki nem tartózkodhat a műhelyekben. Szünet alkalmával a Játékváros szabad területein lehet az időt eltölteni, ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy egyenek, igyanak, pihenjenek, vagy ha kedvük úgy tartja, játszanak. A városlakók egy napon maximum 6, minimum 2 órát tudnak „dolgozni”, óránként 8 Gyurót keresnek, ebből adóznak is mindenki (gyerekek és segítők egyaránt).

Persze kicsiny városunkban, akik hazaságot kötnek, azok családi adókedvezményben is részesülhetnek, bízunk benne, hogy nem csak ezért olyan népszerű a házasságkötés. Valamint az örökbe fogadást követően nálunk a családi támogatást a gyermek kapja kézhez a banktól.

Az ebédszünet naponta 12.00-13.00-ig tart, utána pedig folytatódik a munka a műhelyekben. Sok esetben a segítők még ebédeltek, a gyerekek már sorban álltak a munkaügyi központ ajtajában, mert dolgozni szerettek volna.

A gyermekek egy nap több alkalommal is elmehetnek a bankba (szünetek alkalmával) és felvehetik a teljesített munkájukért járó munkabérüket (játékpénz formájában). A segítőket a mobil banki szolgáltatással jutnak a fizetésükhöz. A pénzen városlakók vásárolhatnak maguknak az elkészült termékekből a vásárban, esetleg az Utazási Iroda által szervezetett kirándulásokon vehetnek részt (strandolás, lovaglás a lovas tanyán, focibajnokság, kiállítások meglátogatása stb.), de az étkezéseiket a megkeresett összegből kell finanszírozniuk. A gyerekek döntésére van bízva, hogy a menzán játékpénzért ebédet rendelnek maguknak, vagy inkább aznap a falodában (bisztró) és a sütödében fogyasztják el ebédjüket, ahol gyümölcssaláta, szendvics, hamburger, hot-dog, gofri, lángos, fánk, édes és sós sütik stb. vár rájuk. A szülők eleinte nagyon féltek, hogy a gyerekek nem fognak rendesen ebédelni, de ez a vártnál jobban sikerült, a gyerekek több alkalommal a menzát választják.

A játékváros „szülőmentes övezet”, a szülők, érdeklődők hetente két nap 13:00 és l4.40 között léphetnek be csupán a város területére, egyébként számukra kijelölt helyet biztosítunk a várakozásra. A látogatások alkalmával a gyerekek idegenvezetőként mutatják be a műhelyeket, és a játékváros életét.

A gyerekek 15:00-kor abban a műhelyben, ahol utolsóként dolgoztak, összepakolnak a műhelyvezetővel közösen. Ezt követően a kijelölt találkozó helyre mennek, ahol csoporttársaikkal és a csoportjukhoz tartozó segítőkkel találkoznak. Gyors névsorolvasás következik, biztosítva ezzel, hogy aki reggel jelen volt, az délután is itt van, majd a segítők és a gyerekek megbeszélik az aznapi élményeket, tapasztalatokat. A gyerekek elmesélik a velük történt pozitív és negatív élményeiket.  Ezt követően minden csoport bemegy a tornaterembe, ahol az aznapi történésekből készült kisfilmet tekintik meg. A közös filmnézés után a gyerekért jönnek az izgatott szülők és hazaindulnak.

Miután minden gyermek távozik, a segítők ellenőrizik műhelyeiket, a még szükséges feladatokat elvégezik. A játékváros működéséhez elengedhetetlen, hogy a segítők a felmerülő kérdéseket, problémákat, ötleteket alkalmanként megbeszéljék természetesen a már lezajlott munkanapot követően. Természetesen a napi 8-10 óra munka mellett olykor pihenésre és szórakozásra is nyílik alkalom a fiatalok és a felnőttek részére egyaránt, a közös szalonnasütések keretében igyekeznek energiát gyűjteni.

Demokrácia a Játékvárosban:

Hogyan is lehet megismertetni a 8-12 éves gyermekeket a demokráciával, a választási procedúrával? Több műhely is azért felelős, hogy a városban demokratikus rend uralkodjon (önkormányzat, választási iroda, bíróság, rendőrség, információ, bank).

A választási irodának az első három nap van munkája, amíg a gyermekekből megválasztásra került a testület, akik a további napokon a várost vezették.

A bíróság volt, aki a rendőrség vagy a polgári bejelentések alapján kivizsgálják az ügyeket és döntéseket hoznak azokról.

A rendőrök igyekeznek a város szabályait betartatni a polgárokkal.

Mindegyik műhelyben egy vagy két felnőtt segítő vagy fiatal kortárssegítő van, akik a gyermekek segítségére vannak, de a játékváros polgárainak feladata, egy-egy törvény meghozása és a betartatása, a rend fenntartása. Azt meg kell említeni, hogy a gyermekek igen toleránsak, figyelmesek és mélyre menően körültekintőek egymással a 10 nap alatt. A segítők segítik a gyermekek munkáját és nem befolyásolják őket. Ezen élményt, amit a segítő felnőttek, kortársak, technikai segítők és persze nem utolsó sorban a résztvevő gyermekek meg tapasztalhatnak, szavakban nem leírható ezt át kell élni. Mindent megteszünk azért, hogy ezen élményeket sokan átélhessék még.

www.hetedhetvaros.hu