Jó gyakorlatok

Véleményformálók

1. A projekt környezete

Nyíregyháza fiatalos és pezsgő életű oktatóváros, húsznál több középiskolával, művészeti intézményekkel és két felsőoktatási komplexummal, tehát rengeteg fiatallal. A fiataloknak kellett egy hely, hogy koncentrálható legyen az erejük, segítséget kapnak, s legyen hová fordulniuk a problémáikkal. A város vezetése ezt felismerve alakította ki a Mustárház ifjúsági közösségi teret, melyet 2006. január 1-jétől a Kulturális Életért Közhasznú Egyesület működteti feladat-ellátási szerződéssel. A cél az volt, hogy a szolgáltató központ alacsony küszöbű ellátással segítse a hátrányos helyzetű fiatalokat, felkarolja a tehetségeket, és programok szervezésével hozzájáruljon a nyíregyházi fiatalok kulturális életének fellendítéséhez. A Mustárház mára azonban már nemcsak egy hely a térképen, hanem a nemzetközi programok és a média révén a világra is ablakot nyit.

2. Elméleti háttér

A világot a fiatalok formálják, mióta csak az emberiség létezik, és a fiatalokból egyszer csak felnőttek, majd idősek lesznek. Minden korban más kérdésekre kell válaszolni, más társadalmi környezetben kell boldogulniuk. Lapos-e a Föld? Kering-e a Nap körül? Szükség van-e demokráciára, ha igen, egyáltalán mi az? Ezek a kérdések csak akkor oldhatóak meg, ha a fiatalok tudják, hol élnek és miért. Ilyen mérvű problémákra nem keresünk választ, de az utóbbira talán hatással lehetünk: meg lehet mutatni a fiataloknak, és meg lehet értetni velük azt a gazdasági és társadalmi környezetet, amelyben felnőttként létezniük kell, ehhez a média nyújt segítséget.

A média világa néha kaotikus, gyakran torzít, ezért meg kell tanulni bánni vele. Különbség van a között, hogy csak befogadjuk az információkat, vagy tudunk-e bánni velük, értően használni őket, netán mi magunk is hatással lehetünk-e a média világára, azaz információkat közlünk. Az embert a nyelv, a beszéd képessége tette emberré, s ezt a képességet meg kell becsülni, használni kell: kommunikálni kell. Véleményformálókká válni.

3. A projekt célja

A Mustárház médiamodellje a nyomtatott és az elektronikus sajtó eszközeit és azok használatát mutatja meg a fiataloknak, hogy ők maguk is véleményformálókká válhassanak, ne legyenek a média kiszolgáltatott alanyai (áldozatai, ha úgy tetszik). Ha ez nem is minden esetben következik be, legalább az megtörténhet, hogy megkülönböztetik az információk között a hitelest a hamistól, az értékest az értéktelentől, s megtanulják, hogyan válogassanak az információhalmaz elemeiből, hogyan jussanak egyre több tudásanyaghoz egy-egy témáról. Nézzük meg a hosszú út számunkra első lépését az ifjúsági média világában: hol, miért és hogyan jött létre, hogyan működik a fiatalok által szerkesztett Nyíregyházi Ifjúsági Lap és a Mustár FM. Az általunk leírt modell talán a segítségetekre lesz abban, hogy a második lépést megtegyétek.

4. A projekt résztvevői

Már 2006 januárjában látható volt az, hogy a fiatalok között a legnagyobb igény a média világának megismerésére van. Sokszor hangzik el ez a mondat: a médiában szeretnék dolgozni. A fiatalok többsége szerint reflektorfényt, csillogást, egy-két színes oldalt valamelyik bulvárlapban, fotósokat és autogramkérőket. Korántsem. Tájékozottságot, tudatosságot, precizitást, objektivitást, felelősségtudatot és rengeteg munkát. Nem (csak) az dolgozik a médiában, aki ideig-óráig a figyelem középpontjában áll, hanem aki hatással tud lenni a kortársai szemléletének alakítására úgy, hogy ügyesen közvetíti és indokolja a saját véleményét.

A Mustárház látogatói között Nyíregyháza minden középiskolájából megfordulnak fiatalok. Igényfelmérést végeztünk közöttük, vajon a médiának melyik ága lenne az, amely a város diákéletére alkalmazható, s amelybe szívesen bekapcsolódnának. Közösen fogalmazták meg, hogy jó lenne olyan diáklapot létrehozni, melyet ők maguk írnak és szerkesztenek, és amely a város diákéletének esszenciáját adja.

A Mustár FM stúdiójában a város számos középiskolájában tanuló diákok fordulnak meg, vannak közöttük főiskolai és egyetemi hallgatók, valamint pályakezdő munkanélküliek is. Eltérő kulturális és gazdasági környezetből érkeztek, jelentősek közöttük az életkori különbségek, de az egymás iránti tolerancia és empátia kialakításával összetartó csapatot alkotnak, akiket nemcsak a rádiós tevékenység köt össze, hanem barátként tekintenek egymásra.

5. A projekt folyamat/módszertana

A városi diáklap ötletét néhány fiatal vetette fel, de ők kevesen voltak ahhoz, hogy meg is valósíthassák. A toborzás az iskolaújságok szerkesztőségeiben kezdődött és 2006 februárjában, az első szerkesztőségi ülésen összegyűlt 12 nyíregyházi középiskolás, akik megalapították a Mustárház médiakörét. A lapszerkesztéshez és az újságíráshoz elengedhetetlen szakmai hátteret a Mustárház munkatársa biztosította, a lapkiadáshoz szükséges anyagi erőforrásokat is az intézmény teremtette elő.

Szerkesztőséget kellett alakítani. Minden jelenlévő diák vállalt benne szerepet, hiszen egy szerkesztőség nem csak újságírókból áll, emellett egy tisztség viselése motivál, és felelősségérzetet is teremt egy adott tevékenység iránt. A diákok az érdeklődésüknek megfelelően vállalkoztak egy-egy rovat szerkesztésére, de szükség volt fotósra, grafikusra és tördelőre is, illetve a terjesztés megszervezésébe mindenkinek be kellett kapcsolódnia. A cím tekintetében több ötlet közül a Nyíregyházi Ifjúsági Lap elnevezést választották, melynek rövidítése – NYIL – könnyen megjegyezhető, jól hangzik, és asszociál az íj tartozékára. Fontos, hogy a fiatalok a lappal járó teendőket önkéntesként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezzék. A Nyíregyházi Ifjúsági Lap első példánya 2006 márciusában jelent meg, azóta töretlenül, ingyen eljut a diákokhoz.

Ahhoz, hogy az érdeklődésüket hosszú távon fenntarthassuk, szükség van megfelelő motivációra. Ez a NYIL szempontjából is fontos, hiszen a folyamatos megjelenéshez, a fejlődéshez stabil szerkesztői gárda kell. A cél az, hogy a fiatalok a gyakorlatban tanulják meg az újságírói ismereteket. A legnagyobb motivációt mégis az újságírással járó kihívások, az egymásnak való megfelelés jelenti. Szankcióra nincs szükség: a legjobb szankció a csoport ítélete, a csoportmunkában és a kohézióban rejlő erők.

A Mustárház kapcsolatban állt határon túli magyar diákszervezetekkel, és ezeket mozgósítva – a határon túli fiatalokkal közösen gondolkodva – megszületett a NYIL első, határon túli kiadása. Az első nemzetközi lapszám szlovák, román, ukrán és magyar diákok összefogásával 2006 decemberében jelent meg. A példányszám húszezerre nőtt, és Nyíregyházán kívül eljutott Királyhelmecre, Nagyváradra, Beregszászra és Szatmárnémetibe is. A későbbiekben a határ menti magyar kiadáshoz Ungvár és Nagybánya is csatlakozott.

Mustár FM – Szemtelenül fiatal!

A szlogen megválasztásánál és a rádió arculatának kialakításánál a már sikeres NYIL által kiszabott úthoz igazodtunk, szerettük volna megtartani a fiatalosan szókimondó, véleményeket és gondolatokat közvetítő hangnemet, miközben a kisközösségi rádiózás célját is szem előtt tartjuk. Ehhez szükség volt az alábbi tipizálás ismeretére:

A Mustár FM mint közösségi rádió jellemzői:

• a műsorkészítés önkéntesek munkáján alapul
• nem mindenáron akarunk mindenkihez szólni
• személyesség, nyitottság jellemzi
• partnernek tekintjük a hallgatót
• non-profit működési keretek
• a hallgatók részesei a rádióprogram születésének, javaslataikat figyelembe veszik a műsorok készítői
• műsoraink főszereplői a sztárok mellett a hétköznapok emberei
• alternatív és rétegzenei kínálat
• a tartalom előtérbe helyezése

6. Eredmények és hatások

Az itt tevékenykedő diákújságírók közül többen kommunikáció szakon folytatták tanulmányaikat, egyetemi lapok szerkesztői között bukkan fel a nevük, vagy on-line portálok közlik cikkeiket. Szerencsére az egyes generációk között van átmenet, a más városban továbbtanulók helyére új tagok kerülnek, de a már tapasztaltabb fiatalok szinte észrevétlenül adják át nekik tudásukat, vezetik be a csapatba és a szakmai ismeretekbe.

A Mustár FM eredményei:

• a fiatalokat tudatos médiahasználókká váltak
• a fiatalok nem-formális tanulás során fejlődtek, fejlődnek
• megvédik a rádiózás egy szektorát a kereskedelmi és politikai érdekektől
• érdekes és változatos műsorok készülnek fiatalok által
• a kulturális sokszínűség hangsúlyozzák, politikamentesség
• több tartalom, mint zene sugárzása (50-50 százalék zene-szöveg arány)
• a világzene és a népzene kerül előtérbe
• olyan témák részletes kifejtése, melyek a magyar média érdeklődési körébe általában nem tartoznak bele

Mustár FM tevékenységéhez rengeteg kiemelkedő program kapcsolódott: élőben tudósítottunk az európai ifjúsági hét záró rendezvényéről, a Település és Ifjúsága konferenciáról, részt vettünk számos fesztiválon, és az országos hírű VIDOR Fesztivál hivatalos rádiójaként egy hétig világzenét közvetítettünk, melyet csak a Nyíregyházára érkező hírességekkel készült interjúk szakítottak meg. Az országos ifjúsági mintaprojekt cím nem azt jelenti számunkra, hogy elértünk mindent, amit lehetett, inkább azt, hogy ez után még többet kell bizonyítanunk, és hogy egy jó út első lépését tettük meg. Szívesen megosztjuk a tapasztalatainkat mindazokkal, akik érdeklődnek az ifjúsági média iránt, és szívesen fogadjuk a látogatókat, önkénteseket a nyíregyházi Mustárházban, a Szent István utca 20. szám alatt. Munkánk, programjaink nyomon követhetőek a www.mustarhaz.hu oldalon, ahol on-line hallgathatóak a Mustár FM műsorai is.

7. Fejlesztett kompetenciák

Az újságíró munka során a fiatalok a gyakorlatban tanulják meg azokat az ismereteket, melyek a NYIL színvonalas megjelentetéséhez szükségesek, és elengedhetetlenek a csapatkohézió megteremtéséhez. Az újságírói ismeretek elsajátítása és a csapatépítés drámapedagógiai módszerekkel és kommunikációs gyakorlatokkal történik.

Megtanulnak csoportban dolgozni, ezen keresztül empatikussá válnak egymás iránt, megtanulnak a saját véleményt alkotni és vállalni azt (ezáltal fejlesztik vitakészségüket), mások véleményét tiszteletben tartani, és megtanulják elfogadni a kritikát, kamatoztatni azt. Az újságírói gyakorlat során kialakul a felelősségérzetük a vállalt feladatokért, megtanulják a határidők betartását, fejlesztik koncentrációjukat, és igyekeznek igényes munkát kiadni a kezükből, mely alá büszkén írhatják oda a nevüket. A csapatban alapszabály: mindenki véleménye számít. Az interjúk, tudósítások készítése során egyre magabiztosabbá válnak, fejlesztik írásbeli és szóbeli kommunikációs készségeiket. Elsajátítják a szerkesztéshez elengedhetetlen sajtóismereteket, a felkészülés folytán egyre szélesedik látókörük, megismerik a sajtóműfajokat és az alapvető tipográfiai szabályokat, megtanulnak objektíven viszonyulni egy-egy témához. S ami a legfontosabb: megismerkednek az újságírói etika elveivel, példákon keresztül pedig azzal, hogyan lehet hiteles információt eljuttatni az olvasókhoz.

A műsorkészítéshez szükséges szakmai ismeretek elsajátítására a Véleményformálók képzés adott alkalmat.

Mindazok a nem-formális tanulás során elsajátítható ismeretek és előnyök, amelyeket a NYIL szerkesztése kapcsán felsoroltunk, a rádiós tevékenység során is elsajátíthatóak, a felelősségtudat fejlődése és a verbális kommunikációs készség fejlődése fokozottabban jelenik meg. Megfigyelhető, hogy az önbizalomhiányban szenvedő vagy családi problémákkal küzdő fiatalok magabiztosabbá válnak a mikrofonok mögött.

A fiatalok megtanulják, hogyan működik egy rádió szerkesztősége, és alapjaiban a médiatörvényt is megismerik a munkájuk során. Egy-egy műsor elkészítéséhez kapcsolatot kell teremteniük egymással, az interjúalanyokkal, akik sokszor magas presztízsű emberek, így az udvarias és magabiztos fellépés módját is el kell sajátítaniuk. Csapatban tevékenykednek, és a megfelelő csapatépítési technikák eredményeként őszintén elmondják és tisztelik egymás véleményét, örülnek az építő kritikáknak.

8. Egyebek

Elértük, hogy valóban csapatként működjenek, és ne csak az újságírás tartsa össze őket. Barátságok születtek, bulikat tartottak, és többen közös nyaralást szerveztek maguknak. A Nyíregyházi Ifjúsági Lap szerkesztői számos interjút készítettek, és sok érdekes helyszínre jutottak el.

9. A projektgazda szervezet bemutatás

Egyesületünk 2002-ben alakult. Nyíregyházán egy ifjúsági házat működtetünk a Mustárház Ifjúsági, Információs és Tanácsadó Irodát, az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés keretében. Egyesületünk 11 fő európai önkéntes fogadására van akkreditálva, működtetünk az ifjúsági házban egy napi 24 órában földi sugárzással adó ifjúsági rádiót a  Mustár Rádiót. 2008-ban és 2009-ben az EACEA finanszírozásában testvérvárosi ifjúsági találkozót, illetve testvérvárosi tematikus konferenciát szerveztünk. 2009-ben egy 12 hónapos projektben, melyet az EACEA is támogatott egy 10 városra kiterjedő ifjúsági közművelődési felmérést csináltunk 4 országban. 2011-2013-ig egy HUSKROUA határon átnyúló projektben Kosice, Berehovo és Nyíregyháza ifjúságszakmai együttműködését koordináltuk. Létrehoztunk 2012-ben egy Kárpát-medencei ifjúságszakmai együttműködést, valamint egy 12 országra kiterjedő informális ifjúságszakmai hálózatot az aktív európai állampolgárságért. Célunk aktivitásokat elérni, népszerűsíteni az EU  intézményeit, vívmányait, együttműködéseket generálni, a fiatalok kompetenciáit fejleszteni. Részt veszünk folyamatosan szemináriumokon, képzéseken, cseréken, demokráciaprojekteken, így az elmúlt időszakban jártunk cserén Németországban és Olaszországban, képzésen/szemináriumon Romániában, Olaszországban, Belgiumban, demokráciaprojekten Romániában, Németországban, részt vettünk írországi demokráciaprojekt képzésen. 2013-ban brüsszeli finanszírozással 6 hónapos ifjúságsegítői cserét valósítottunk meg, tagjai vagyunk a MIK-nek, NIT-nek, az Ifjúságszakmai Egyeztető Fórum (ISZEF) nemzetpolitikai munkacsoportjának. 2014 októberétől egy kapacitásbővítő 24 hónapos projekt keretében Vietnamban bonyolítunk le egy projektet, 2015 januártól pedig egy 24 hónapos EACEA támogatású “városok hálózata” projektet valósítunk meg. 40 nyertes projekt lebonyolítása FLP, E+, Európa a polgárokért programokban. Közösségi szolgálatot folyamatosan teljesítenek nálunk a fiatalok kulturális területen.