Virtuális ifjúsági munka

EFOP projektünk első hónapjában áttekintjük, a magyarországi ifjúsági szolgáltatások, ifjúságügy jellemzőit, alapfogalmait, hogy az érdeklődők, az EFOP5.2.2-17-2017-00001 projektet nyomon követők is tisztában legyenek azzal, hogy a projektben mit és miért teszünk.

Az ifjúsági munka a célcsoport adta érintettség okán nem hagyhatja reflexió nélkül a fiatalok szabadidő-fogyasztásának átalakulását, így a felkereső ifjúsági munka logikáját követve az online térben is megjelenik. Fontos szempont, hogy a mostani ifjúsági generáció tagjai egyre fiatalabb korban és egyre inkább ellenőrzés híján lépnek be az internet világába, használnak digitális-online eszközöket. Nem csupán szabadidős, de szocializációs közegként is viselkedik a világháló, így elengedhetetlen, hogy az infokommunikációs eszközök használata megjelenjen az ifjúsági munkában is.

Az online ifjúsági munka lehetőséget nyújt már létező közösségek új kommunikációs felületének kialakítására, online közösségek létrehozására vagy online megjelenésre. Tevékenységeit tekintve ez lehet prevenció, promóció, komplex ifjúsági munka; utóbbi jelentheti az online-offline tevékenységek párhuzamos voltát, az online személyes ifjúságsegítést vagy az online csoportos ifjúsági munkát. Feladatait és céljait tekintve a legfontosabbak: a kockázat minimalizálása a célcsoport énközlései során, a személyes ifjúságsegítés szemlélete és szerepe érvényesüljön, kritikai gondolkodás erősítése, közösségfejlesztés, védelem az áldozattá válástól, aktív állampolgári szerepek átvétele. A virtuális ifjúsági munka leggyakoribb eszközei: kreatív és sokféle virtuális, audiovizuális élményt adó elemek alkalmazása a honlapszerkesztés, a kommunikáció és az információátadás során. Formái megkülönböztethetőek a válaszadás jellemzőit tekintve: azonnali vagy késleltetett, egyéni vagy csoportos, közvetett vagy közvetlen stb.”

Felkereső ifjúsági munka

EFOP projektünk első hónapjában áttekintjük, a magyarországi ifjúsági szolgáltatások, ifjúságügy jellemzőit, alapfogalmait, hogy az érdeklődők, az EFOP5.2.2-17-2017-00001 projektet nyomon követők is tisztában legyenek azzal, hogy a projektben mit és miért teszünk.

Az ifjúsági szolgáltatások részét képezi a felkereső ifjúsági munka is, mely során a szakemberek, ifjúsággal foglalkozók az érintett korosztályt saját környezetünkben keresik fel. Ez lehet lakóhely, iskola, munkahely, szabadidős közeg, a cél, hogy nem a fiatalok mennek helybe, hanem a szakemberek keresik fel a fiatalokat, hogy a szolgáltatásokat elérhetővé tegyék számukra. A felkereső ifjúsági munka főként az informálás és tanácsadás feladatok köré épül, azonban a közösségfejlesztésben is jelentős szerepet tölt be. Ez a folyamat pedig magában foglalja a fiatalok saját közösségeinek, szervezeteink kialakítását, a szélesebb körű szolgáltatás-igénybevételt. A felkereső ifjúsági munka lehetőséget teremt az egyéni és a csoportos elérésre is, célja, hogy az egyébként feszélyezett szituáció, formális környezet akadályoztató attribútumait kiszűrve, közvetlenül és meglehetősen magas hatásfokkal (hiszen helybe megy az ifjúsági szakember) érje el a célcsoportot.

A felkereső ifjúsági munka az ifjúsági szolgáltatások nyújtását túl elsődlegesen a rugalmas és hatékony célcsoporttal való kapcsolatépítést tekinti elsődleges céljának, egy olyan környezetben, ahol a fiatalok saját kortársaikkal találkoznak, ahol a szocializációs folyamat zajlik. Sajátos érintkezési formájának köszönhetően a fiatalokat egyenlő felekként vonja be az ifjúsági munka támogató közegébe, miközben felelősségvállalásra készteti az érintetteket azáltal, hogy objektív kapcsolatot épít ki mind a célcsoport tagjaival, mind az adott problémával. A felkereső munka egyik típusát a hátrányos helyzetű fiatalok elérése adja, mely nagyban reflektál az érintettek szociokulturális közegének sajátosságaira („különálló” felkereső munka”), míg másik formája az ifjúsági közösségi terekben vagy bizonyos intézményi keretek között elérhető szolgáltatások kihelyezését, más helyszínen való hozzáférését foglalja magába („kiterjesztett” felkereső munka). Ezek mellett azonban a felkereső tevékenységekhez sorolható az utcai szociális munka is, melynek célja a veszélyeztetett csoportok, a speciális segítésre szorulók, kallódó-csellengő fiatalok, valamint a gyermekvédelmi támogatásra szoruló érintettek azonosítása. Tartalmát tekintve a felkereső munka az alábbiakat összegzi: prevenció, tanácsadás, segítségnyújtás, kríziskezelés, intenzív gondolkodás, pályaorientációs tanácsadás, szocio-kulturális igényekre szabott nem-formális pedagógiai módszerek alkalmazása, mediáció, kirekesztett fiatalok részvételének támogatása.

A felkereső munka további speciális formája a mobil ifjúsági szolgáltatások köre, melynek célja, hogy olyan helyeken legyen lehetőség a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, ahol egyébként ennek nem lennének meg a feltételei. Nagy hangsúlyt fektetnek a közösségfejlesztésre, a nem-formális eszközökre, az interakciók és a személyes elérés az elsődleges szempontoknak számítanak. Tevékenységeik az internethasználattól kezdve a szabadidős eszközök biztosításán át a tematikus tanácsadásig kínálnak elérési módokat.

Helyi ifjúsági munka és szolgáltatások

EFOP projektünk első hónapjában áttekintjük, a magyarországi ifjúsági szolgáltatások, ifjúságügy jellemzőit, alapfogalmait, hogy az érdeklődők, az EFOP5.2.2-17-2017-00001 projektet nyomon követők is tisztában legyenek azzal, hogy a projektben mit és miért teszünk.

„A helyi ifjúsági feladatok ellátását tekintve fontos jellemző, hogy az önkormányzati törvény értelmében kötelezően ellátandó feladatnak minősül az ifjúságügy. E szempontból az ifjúsági munka részét képezi az önkormányzati kapcsolattartás és együttműködés a szakemberek és a civil szereplők részéről is. A helyi ifjúsági szolgáltatások köre kiemelt jelentőséggel bír a helyi, térségi vagy akár tágabb értelemben vett folyamatok elindításában, gondozásában, fenntartásában és fejlesztésében. A célcsoport számára egyszerre jelentenek információforrást, közösségi részvételt, programszervezést, tanácsadást és szabadidő eltöltési lehetőségeket. Ezen szolgáltatási körön belül beszélhetünk ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatásokról, ifjúsági közösségi terekről és felkereső ifjúsági munkáról.

Az ifjúsági szolgáltatások fejlesztő célzattal biztosítják a célcsoport elérést, miközben segítik a szocializációs folyamatot. Mobilitás szempontjából beszélhetünk kitelepülésről (helyszínfüggetlenség esetén) vagy a létrehozás helyszínén elérhető szolgáltatásról. Az idődimenziót tekintve lehet egyszeri, ismétlődő vagy folyamatosan elérhető, hozzáférhető. Szolgáltatási típusok szerint létezik elsőfokú szolgáltatás, mely egyszeri részvételt, könnyen és gyorsan megoldható nehézség kezelését jelenti, ahol inkább a tájékoztatás játssza a főszerepet és nem elsődlegesen a fejlesztés. A másodfokú szolgáltatások ezzel szemben visszatérő vagy folyamatos segítő, támogat tevékenységet foglalnak magukba, melyek legfontosabb kritériuma a szolgáltató személy vagy személyek felkészültsége, szakmai tudása. A szolgáltatások elérhetőségét tekintve külön kategória az alacsonyküszöbű szolgáltatás, mely könnyű, feltételek nélküli hozzáférést biztosít, az érintettek szükségleteire épít, titoktartás, ingyenesség, anonimitás jellemzi, mely közegben csupán a résztvevő saját elhatározása tekinthető kizárólagos belépési kritériumnak.

A komplex szolgáltatások ellátása megköveteli a kompetenciahatárok ismeretét és a szakemberek, szakmai hálózatok közötti együttműködést. Lehetővé teszi a tevékenységek koncentrálását, miközben felerősíti az informális hálózatok szerepét, folyamatosan figyeli és monitorozza a célcsoport igényeit, nehézségeit, majd ezeket továbbítva szervezi a naprakész szolgáltatások és szereplők körét. Szolgáltatási szintek tekintetében léteznek ifjúsági információs pontok (elsődleges a tájékoztatás), ifjúsági információs és tanácsadó irodák (tájékoztató és segítő, valamint kiegészítő szolgáltatások), ifjúsági szakmai módszertani központok (az előbbiek kiegészítve az ifjúsági szolgáltató környezet egyéb szereplőinek szakmai támogatásával, valamint országos hálózatfejlesztéssel), mobil ifjúági szolgáltatások (a célcsoportot helyben felkereső információszolgáltatás és tanácsadás).

Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások segítenek a fiatal korosztály problémáinak megoldásában, informálják a célcsoportot, közvetítenek az intézmények és az érintettek között, támogatják a társadalmi szerepvállalást, prevencióban működnek közre, segítik a fiatalok szükségleteinek megismerését, becsatornázását. Szabadidős tevékenységeket szerveznek, kortárs és közösségi környezetben egyéni és társas készségeket fejlesztenek, elősegítik az aktív részvételt, öntevékeny életmódot. Emellett léteznek úgynevezett kiegészítő szolgáltatások, melyek szélesebb körben biztosítják a korosztály elérését, támogatását. Ilyen szolgáltatások közé sorolhatjuk például a számítógép-, internethasználatot, a fénymásolást, a terembérbeadást, jegyértékesítést, a pályázati tanácsadást, az egészségügyi szűréseket, a felkereső ifjúsági munkát, a tábor- és rendezvényszervezést, az önkéntesek fogadását. Az ifjúsági közösségi terek közé soroljuk az ifjúsági klubokat, a játszóházakat, a játszótereket, a multifunkcionális ifjúsági közösségi tereket, a gyermekházakat, valamint az ifjúsági házakat.

Ifjúságügy, ifjúsági munka 

EFOP projektünk első hónapjában áttekintjük, a magyarországi ifjúsági szolgáltatások, ifjúságügy jellemzőit, alapfogalmait, hogy az érdeklődők, az EFOP5.2.2-17-2017-00001 projektet nyomon követők is tisztában legyenek azzal, hogy a projektben mit és miért teszünk.

„Az európai fősodor az ifjúsági munkát az ifjúságügy gyakorlati részeként értelmezi, ahol az ifjúságkutatás során felmerült problémákat, az ifjúsági (köz)politika transzformálja feladatokká és az ifjúsági munka építi be ezen feladatokat, megoldásokat, módszereket a mindennapokba”. A célcsoport tekintetében egyszerre van jelen az univerzalitás, azaz a nyitott tevékenységekre épülés, valamint a szűk célcsoport elérése. A célok tekintetében is széles a skála az általános érvényű személyes fejlődéstől a konkrét problémakezelésig. Az ifjúsági munka feladatrendszere éppen ezért az önkéntes részvételt szorgalmazza és mozdítja elő, nemformális eszközöket használ és egyszerre tartja szem előtt a személyes és a társas kompetenciafejlesztést.

Az ifjúsági munka figyelembe veszi, hogy a pedagógiai eszközök jelenlét a formális oktatási kereteken túl is elengedhetetlenek a szocializáció szempontjából. Ugyanakkor erre válaszul egy, a hagyományos oktatási struktúrát felülíró eszközrendszert és szemléletmódot kínál. Hiszen „a kevéssé intézményesített pedagógia tér (vö.: a szabadidő intézményesítetlenségével), sokkal mozgékonyabb, dinamikusabb és mindig a konkrét élethelyzetből indul ki, így a legkevésbé teremti újra a korábbi hatalmi helyzetet. Az ifjúsági munka ilyen értelemben nem egyszerűen a hagyományos intézményi tér kibővítése. Az ifjúsági munka lényege ellentmondásosságában és változatosságában rejlik, amely sokkal inkább >>modellezi<< a való világot, mint a hagyományos pedagógiai intézmények zártsága és tervezettsége”.

Az ifjúsági munka alapmotívumai éppen ezért a széles körű elérés, a sokszínű és változatos gyakorlatok és módszerek alkalmazása, valamint a strukturált és kevésbé szervezett keretekkel bíró programok, szolgáltatási környezet biztosítása. A pedagógiai szerepen túl a szolgáltatási folyamatok is nélkülözhetetlen elemei a térnek, melyek a fiatal generációk igényeinek figyelembevétele révén újabb és újabb módszerek életre hívását követelik meg. Köszönhetően annak, hogy az ifjúsági munka kiemelt szereppel bír az egyén és a társadalom közötti kommunikációban, a szocializáció szerves részét képezi. Ennek részeként társas érintkezéseket teremt, segíti a fejlődést, problémakezelési lehetőségeket biztosít, önállóságra nevel, kommunikációt fejleszt, kezdeményezőkészséget javít.

Az alacsonyküszöbőséget és az anonimitást az ifjúsági munka alapvetésként kezeli, személyiségközpontúság, nyíltvégű szerkezet és önkéntesség alapú szerveződés jellemzi. Köszönhetően annak, hogy nincsenek kötött normák, belülről folyamatosan alakítható, így a működés reflexiókra épül – elsődlegesen a célcsoport igényei, szükségletei mentén. Az ifjúsági munka a tantervek és képzési szintek formális és merev rendszerével szemben folyamatos fejlődést mondhat magáénak, köszönhetően nem csupán a szigorú keretek hiányának, hanem a közvetlen és szervezeti befolyástól való mentességnek is. Az iskolai keretek közötti napirendszerű működés az ifjúsági munka esetében teljesen idegen, a nyitottság és a rugalmasság elve érvényesül, miközben széles nem-formális eszköztár és folyamatos kommunikáció szervezi, alakítja a célcsoporttal közös munkát. A kényszerek hiánya magával hozza a fiatalok nagyobb mértékű nyitottságát, elköteleződését, míg az alacsonyküszöbű hozzáférést a feltételektől, kritériumoktól való mentesség teszi lehetővé.

Az ifjúsági munka egyszerre hordozza a pszichológiai-pedagógiai hagyomány és a szociológiai-társadalmi gyökerek kettősségét. Nem elég csupán alternatív pedagógiai módszerként rátekinteni, hiszen integrációs eszközként figyelembe veszi és reflektál a társas környezet hatásaira, hidat épít az egyén és a társadalom közé a tanulási folyamat során. „Összességében az ifjúsági munka nem tart igényt hatósági, csak szolgáltatói szerepkörre, a nem-formális módszerek primátusát vallja, a szabadidős közegnek kiemelt figyelmet szentel és alacsony küszöbű, nyíltvégű pedagógiai folyamatban gondolkodik. Újjáértelmezett feladatát eképp fogalmazhatjuk meg: a választásos életrajz kapcsán az autonóm életvilágok sokféleségének támogatása és a társadalomba való beilleszkedésnek összeegyeztetése a fiatalkorban, mint önálló életszakaszban, és mint a felnövés folyamata során (vö.: a Nemzeti Ifjúsági Stratégia küldetésével), annak érdekében, hogy az életpálya nagyobb törésektől mentes folytonossága megőrizhető legyen”.