Helyszín: Nyíregyháza

Téma: a projekt zárása

& Nbsp;

A kétnapos konferencián a regisztrációt és megnyitót követően előadást hallgathattunk meg.

Az első szakmai előadó Dombóvári Gábor, a KÉK Egyesület elnöke volt, aki röviden ismertette a projekt szakaszait, eseményeit, röviden beszélt a célokról, valamint az elért eredményekről, majd részletesen vázolta a magyarországi ifjúságszakmai rendszereket, a felkereső szolgálat legjobb gyakorlatait és módszereit, például a debreceni Bike Maffia, a mályi MINI-t, a békéscsabai Jeune Courage-t, illetve azon településeket, ahol van ifjúsági koncepció és a fiatalok igényeire épülő stratégia.

Ezt követően Fazekas Anna szociológus, ifjúságkutató ismertette a projektben megvalósított ifjúságkutatást, részletesen bemutatta a módszereket, a lekérdezés rendszerét, elveit, beszélt a projektben kiadásra és megírásra került kiadványokról.

A résztvevők az előadások után kérdéseket tettek fel az előadóknak,,hu,akik készséggel válaszoltak azokra,,hu,Ezután szekciókban fejtették ki véleményüket a résztvevők,,hu,illetve megvitatták az egyes országok helyzeteit,,hu,A szekciók ezek voltak,,hu,ifjúsági házak és közösségi terek,,hu,információs szolgáltatások,,hu,felkereső szolgálat,,hu,szolgáltatások a fiatalokért,,hu,A szekciók beszámolóit követően összegeztük a nap eseményeit,,hu,Másnap world café rendszerben pódiumbeszélgetést hallgathattak meg a résztvevők a külföldi szakemberek részvételével,,hu, akik készséggel válaszoltak azokra.

Ezután szekciókban fejtették ki véleményüket a résztvevők, illetve megvitatták az egyes országok helyzeteit. A szekciók ezek voltak: országos stratégiák, helyi ifjúsági koncepciók, igényfelmérés és ifjúságkutatás- a stratégiák fundamentumai, jó gyakorlatok).

A szekciók beszámolóit követően összegeztük a nap eseményeit.

Másnap world café rendszerben pódiumbeszélgetést hallgathattak meg a résztvevők a külföldi szakemberek részvételével, összehasonlításra kerültek az egyes országok ifjúsági szolgáltatásai és rendszerei,,hu,a résztvevők pedig kérdéseket tehettek fel,,hu,valamint speciális témákat vitathattak meg a szakemberekkel,,hu, a résztvevők pedig kérdéseket tehettek fel, valamint speciális témákat vitathattak meg a szakemberekkel. A résztvevő szakemberek keresték a továbblépés lehetőségeit is, melyekhez források hozzárendelése is szóba került,,hu,ezek lehetnek az Erasmus ,,hu,az Európa a polgárokért,,hu,vagy a magyarországi Bethlen Alap pályázatai,,hu,A november nagyon aktívan telt el,,hu,Ebben a hónapban megszerveztünk egy műhelyfoglalkozást,,hu,egy tréninget,,hu,előkészítettük,,hu,kötetünket valamint dvd-nket,,hu,melyek a projekt végén jelennek majd meg,,hu,November elején műhelyfoglalkozásunk témája a stratégiaalkotás volt,,hu,A szokásoknak megfelelően először áttekintettük,,hu,hogy Ausztriában,,hu,Romániában és Szerbiában a stratégiaalkotás,,hu,koncepciókészítés területén milyen fejlemények vannak,,hu,léteznek-e városokban,,hu,tartományokban,,hu,megyékben koncepciók,,hu, ezek lehetnek az Erasmus , az Európa a polgárokért, vagy a magyarországi Bethlen Alap pályázatai.

& Nbsp;

A november nagyon aktívan telt el. Ebben a hónapban megszerveztünk egy műhelyfoglalkozást, egy tréninget, előkészítettük 2 kötetünket valamint dvd-nket, melyek a projekt végén jelennek majd meg.

November elején műhelyfoglalkozásunk témája a stratégiaalkotás volt. A szokásoknak megfelelően először áttekintettük, hogy Ausztriában, Romániában és Szerbiában a stratégiaalkotás, koncepciókészítés területén milyen fejlemények vannak, léteznek-e városokban, tartományokban, megyékben koncepciók, stratégiák, azokat megelőzik-e előzetes felmérések,,hu,Összességében elmondható,,hu,hogy Ausztriában ezen a téren nagyon sok ilyen van,,hu,városi és tartományi szinten is folyamatosan készülnek a kutatások,,hu,felmérések,,hu,majd az ezekre épülő különféle stratégiák,,hu,melyeket a döntéshozók használnak is a mindennapokon,,hu,lényegében a munkájuk alapját ezek jelölik ki,,hu,Romániában egyre nagyobb igény mutatkozik a stratégiákra,,hu,de a korábbi években sok rossz tapasztalatuk lett a döntéshozóknak,,hu,így csak néhány megyének vagy településnek vannak stratégiái,,hu,Szerbiában nagyon kevés ilyen van,,hu,az is inkább csak nagyvárosokban,,hu. Összességében elmondható, hogy Ausztriában ezen a téren nagyon sok ilyen van, városi és tartományi szinten is folyamatosan készülnek a kutatások, felmérések, majd az ezekre épülő különféle stratégiák, melyeket a döntéshozók használnak is a mindennapokon, lényegében a munkájuk alapját ezek jelölik ki. Romániában egyre nagyobb igény mutatkozik a stratégiákra, de a korábbi években sok rossz tapasztalatuk lett a döntéshozóknak, így csak néhány megyének vagy településnek vannak stratégiái. Szerbiában nagyon kevés ilyen van, az is inkább csak nagyvárosokban. Magyarországon viszont éppen a nagyvárosokban hiányoznak az átfogó stratégiák kifejezetten az ifjúságra fókuszálva,,hu,a legnagyobb megyei jogú város,,hu,ahol van hatályos ifjúsági koncepció az éppen Nyíregyháza,,hu,Megvizsgáltuk,,hu,hogy az Európai Unióban milyen stratégiák mentén tevékenykednek a döntéshozók,,hu,majd jó gyakorlatokat néztünk meg elsősorban Magyarországról és Ausztriából,,hu,Áttekintettük közösen részletesen is,,hu,hogy hogyan épül fel,,hu,város ifjúsági koncepciója,,hu,Békéscsaba és Nyíregyháza,,hu,Mindhárom településen fontosnak tartják a hátrányos helyzetűek bevonását,,hu,az integrációt is,,hu, a legnagyobb megyei jogú város, ahol van hatályos ifjúsági koncepció az éppen Nyíregyháza. Megvizsgáltuk, hogy az Európai Unióban milyen stratégiák mentén tevékenykednek a döntéshozók, majd jó gyakorlatokat néztünk meg elsősorban Magyarországról és Ausztriából. Áttekintettük közösen részletesen is, hogy hogyan épül fel 3 város ifjúsági koncepciója: Eger, Békéscsaba és Nyíregyháza. Mindhárom településen fontosnak tartják a hátrányos helyzetűek bevonását, az integrációt is, így komplexen értelmezik a korcsoportot,,hu,Tréningünkön az ország minden részéből érkeztek szakemberek,,hu,így például Szegedről Vajda Árpád,,hu,Új Nemzedék,,hu,Miskolcról Gergely Miklós,,hu,Fiatalok a Fiatalokért,,hu,vagy éppen Debrecenből Enyedi Imre,,hu,Debreceni Ifjúsági Ház,,hu,de érkezett hozzánk Hegedűs Zoltán is,,hu,aki a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke,,hu,Természetesen jelen voltak partnereink is,,hu,így közösen áttekinthettük a projektet,,hu,majd jó gyakorlatokon és módszereken keresztül beszéltük át az ifjúságügy helyzetét a,,hu,ország vonatkozásában,,hu,Megvizsgáltuk az ifjúságügy beágyazottságát,,hu.

Tréningünkön az ország minden részéből érkeztek szakemberek, így például Szegedről Vajda Árpád (Új Nemzedék), Miskolcról Gergely Miklós (Fiatalok a Fiatalokért), vagy éppen Debrecenből Enyedi Imre (Debreceni Ifjúsági Ház), de érkezett hozzánk Hegedűs Zoltán is, aki a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke. Természetesen jelen voltak partnereink is, így közösen áttekinthettük a projektet, majd jó gyakorlatokon és módszereken keresztül beszéltük át az ifjúságügy helyzetét a 4 ország vonatkozásában. Megvizsgáltuk az ifjúságügy beágyazottságát, hogy milyen hiányokkal küzd a szakma és azokra milyen válaszokat lehetne adni,,hu,Fontosnak tartottuk mindannyian a mini SWOT elemzésünknél,,hu,hogy jelenleg nincs az ifjúságügy definiálva,,hu,így sok esetben értelmezni sem tudják a döntéshozók,,hu,hogy egyáltalán mivel is foglalkozik ez a terület,,hu,hiszen egy interdiszciplináról beszélünk,,hu,amelybe beletartozik a sporttól a kultúrán át a prevencióig és bűnmegelőzésig nagyon sok terület,,hu,Megállapítást nyert,,hu,hogy nincs a területnek presztízse és az évek alatt fokozatosan leépültek a szolgáltatói rendszerek az átgondolatlan és felelőtlen fejlesztések miatt,,hu,A szakma elöregedett,,hu. Fontosnak tartottuk mindannyian a mini SWOT elemzésünknél, hogy jelenleg nincs az ifjúságügy definiálva, így sok esetben értelmezni sem tudják a döntéshozók, hogy egyáltalán mivel is foglalkozik ez a terület, hiszen egy interdiszciplináról beszélünk, amelybe beletartozik a sporttól a kultúrán át a prevencióig és bűnmegelőzésig nagyon sok terület. Megállapítást nyert, hogy nincs a területnek presztízse és az évek alatt fokozatosan leépültek a szolgáltatói rendszerek az átgondolatlan és felelőtlen fejlesztések miatt. A szakma elöregedett, a fiatalok pedig nem tudják és nem is akarják már betölteni az üres helyeket, nagy a fluktuáció a szakmában. A terület nagyon alulfinanszírozott, széttöredezett, így komoly problémákkal küzd, melyek orvoslása nagyon hosszú feladat főleg amiatt is, hogy nincs vagy nagyon alacsony színvonalú a közösségszervező képzés ifjúságsegítő szakiránya.

Helyszín: Nyíregyháza

Téma: a projekt multiplikálása,,hu,jó gyakorlatok cseréje,,hu,Az érkezést és rövid ismerkedést valamint jégtörést követően először a projektet mutattuk be a szakemberek számára,,hu,Részletesen kitértünk az elvégzett munkáról,,hu,beszámoltunk az egyes műhelyeken és tanulmányutakon tapasztaltakról,,hu,Élénk érdeklődés és sok-sok kérdés merült fel a szakemberekben a projekt és azok állomásai valamint a tapasztaltak kapcsán,,hu,így nagyon jó és konstruktív légkörben vitatták meg a szakemberek a látottakat és az általuk tapasztaltakat a magyarországi ifjúságszakmai helyzetről és szolgáltatásokról,,hu, jó gyakorlatok cseréje

& Nbsp;

Mivel a projektben 2018-ban tartottunk egy nagyon színvonalas és szakmailag magas szintűre értékelt tréninget, így ezt szerettük volna megismételni azzal, hogy ismét elhívtuk a szereplőket, hogy mutassák be az elmúlt 1 évben milyen változások eszközlődtek az életükben, akár pozitív, akár negatív irányban,,hu,hogy mindezeket összevethessük az egy évvel korábbi ismereteinkkel és információinkkal,,hu,Mivel alapvetően arra fókuszáltunk,,hu,hogy minél több NEET fiatalt tudjunk elérni,,hu,hogy a társadalomban a fiatalok minél inkább szolidárisak legyenek,,hu,ezért is volt jó választás ugyanazon programokat,,hu,jó gyakorlatokat ismét meghívni,,hu,már csak azért is,,hu,mert ezek nagy része tényleg le is fedi az országban az ifjúsági területhez kapcsolódó jó gyakorlatokat és hosszú távú megvalósításokat,,hu,A második napon ismét az elmúlt évhez kapcsolódóan a jó gyakorlatoké volt a főszerep,,hu, hogy mindezeket összevethessük az egy évvel korábbi ismereteinkkel és információinkkal. Mivel alapvetően arra fókuszáltunk, hogy minél több NEET fiatalt tudjunk elérni, hogy a társadalomban a fiatalok minél inkább szolidárisak legyenek, ezért is volt jó választás ugyanazon programokat, jó gyakorlatokat ismét meghívni, már csak azért is, mert ezek nagy része tényleg le is fedi az országban az ifjúsági területhez kapcsolódó jó gyakorlatokat és hosszú távú megvalósításokat.

Az érkezést és rövid ismerkedést valamint jégtörést követően először a projektet mutattuk be a szakemberek számára. Részletesen kitértünk az elvégzett munkáról, beszámoltunk az egyes műhelyeken és tanulmányutakon tapasztaltakról. Élénk érdeklődés és sok-sok kérdés merült fel a szakemberekben a projekt és azok állomásai valamint a tapasztaltak kapcsán, így nagyon jó és konstruktív légkörben vitatták meg a szakemberek a látottakat és az általuk tapasztaltakat a magyarországi ifjúságszakmai helyzetről és szolgáltatásokról, különös figyelmet fordítva a felkereső ifjúsági szolgálatra,,hu,A nap hátralevő részében a kutatási gyorsjelentést tártuk a jelen lévő szakemberek elé,,hu,akik sok esetben meg is lepődtek az eredményeken,,hu,főleg román részről,,hu,A második napon a jó gyakorlatoké volt a főszerep,,hu,ezzel kapcsolatban az ország több részéből is bemutatásra kerültek olyan programok,,hu,projektek,,hu,melyek már hosszú ideje jól működnek az adott lokalitásban,,hu,illetve olyan programok,,hu,jó gyakorlatok,,hu,melyeket a tanulmányútjaink alapján fedeztünk fel,,hu,Bemutatkozott például,,hu,Debrecenből az ifjúsági ház,,hu. A nap hátralevő részében a kutatási gyorsjelentést tártuk a jelen lévő szakemberek elé, akik sok esetben meg is lepődtek az eredményeken, főleg román részről.

A második napon ismét az elmúlt évhez kapcsolódóan a jó gyakorlatoké volt a főszerep, ezzel kapcsolatban az ország több részéből is bemutatásra kerültek olyan programok, projektek, melyek már hosszú ideje jól működnek az adott lokalitásban, illetve olyan programok, jó gyakorlatok, melyeket a tanulmányútjaink alapján fedeztünk fel. Bemutatkozott így ismét például: Debrecenből az ifjúsági ház, Békéscsabáról a Garabonciás napok ifjúsági nagyrendezvény,,hu,a gyulai Játékváros projekt,,hu,a Debrecen Bike Maffia mint felkereső szolgáltatás,,hu,Pécsről a Tanoda program,,hu,Kecskemétről az ifjúsági közösségi terek együttműködése,,hu,Szegedről az ifjúsági média print projektje,,hu,Mályiból a felkereső ifjúsági szolgáltatást nyújtó szervezet,,hu,Végül jó gyakorlatokat hallhattak a résztvevők Ausztriából – közösségi tér és kulturális programok,,hu,Szerbiából – nemzetközi programok és ifjúsági bevonás,,hu, a gyulai Játékváros projekt, a Debrecen Bike Maffia mint felkereső szolgáltatás, Pécsről a Tanoda program, Kecskemétről az ifjúsági közösségi terek együttműködése, Szegedről az ifjúsági média print projektje, Mályiból a felkereső ifjúsági szolgáltatást nyújtó szervezet. Végül jó gyakorlatokat hallhattak a résztvevők Ausztriából – közösségi tér és kulturális programok -, Szerbiából – nemzetközi programok és ifjúsági bevonás -, valamint Romániából – utcazene fesztivál a fiatal tehetségek felkutatására és ifjúsági nagyrendezvények Székelyföldről,,hu,A harmadik napon összegyűjtöttünk olyan jó gyakorlatokat,,hu,melyekről szakmai tudomásunk van,,hu,de megjelenni a rendezvényen nem tudtak vagy túl messziről érkeztek volna,,hu,Ezt követően a szakemberek élénk vitát és diskurzust folytattak az ifjúsági munkáról,,hu,a szakmaközi együttműködésekről – oktatás,,hu,kultúra,,hu,Sport,,en,szociális szféra,,hu,hiszen az ifjúsági munka egy interdiszciplina,,hu,így több más területet is jelen van a munkában,,hu,A szakemberek felvázoltak olyan elvi és gyakorlati lehetőségeket,,hu.

A harmadik napon összegyűjtöttünk olyan jó gyakorlatokat, melyekről szakmai tudomásunk van, de megjelenni a rendezvényen nem tudtak vagy túl messziről érkeztek volna. Ezt követően a szakemberek élénk vitát és diskurzust folytattak az ifjúsági munkáról, a szakmaközi együttműködésekről – oktatás, kultúra, sport, szociális szféra -, hiszen az ifjúsági munka egy interdiszciplina, így több más területet is jelen van a munkában. A szakemberek felvázoltak olyan elvi és gyakorlati lehetőségeket, melyekkel létrehozható lehetne az ideális ifjúsági munka és ifjúsági szolgáltatások keretei,,hu,bár ennek lehetőségei jelenleg nem állnak rendelkezésre sem Magyarországon,,hu,sem a környező illetve a résztvevő országokban,,hu,A negyedik napon a résztvevő szakemberek értékelték az elhangzottak,,hu,és mindenki beszámolt arról,,hu,hogy milyen tapasztalatokat,,hu,jó gyakorlatokat visz haza,,hu,mivel gazdagodott személyesen és szakmailag,,hu, bár ennek lehetőségei jelenleg nem állnak rendelkezésre sem Magyarországon, sem a környező illetve a résztvevő országokban. Sajnos megállapítást nyert, hogy Magyarországon az ifjúságügynek nincs presztízse, mely abból is fakad, hogy a terület nincs definiálva, gyakran még azok számára sem megfogható a terület, akik benne dolgoznak, mivel az ifjúságügy a kulturális tevékenységtől a sporton át, a bűnmegelőzéstől a prevencióig nagyon sok területet foglal magában.

A negyedik napon a résztvevő szakemberek értékelték az elhangzottak, és mindenki beszámolt arról, hogy milyen tapasztalatokat, jó gyakorlatokat visz haza, mivel gazdagodott személyesen és szakmailag.

& Nbsp;

Helyszín: Nyíregyháza

Téma: Koncepció, stratégiaalkotás

& Nbsp;

Szakmai műhelyfoglalkozásunk témája az ifjúsággal való tervezés, koncepció és stratégiaalkotás volt.

Az első napon előadások keretében mutatták be a szervezetek képviselői az országukra jellemző felépítést és struktúrát,,hu,így az osztrák,,hu,szerb és magyar ifjúsági közösségi terek működéséről,,hu,fenntartásáról,,hu,igazgatásáról kaphattak részletes képet az érdeklődő ifjúsági szakemberek,,hu,A nap végén egy európai kitekintést is tettünk,,hu,hogy Európa egyes országaiban hogyan működnek az ifjúsági házak,,hu,elsősorban Franciaországban,,hu,Olaszországban,,hu,Németországban,,hu,A második napon rendszereztük a fogalmakat,,hu, így az osztrák, román, szerb és magyar koncepció és stratégiaalkotásról (Nemzeti Ifjúsági Stratégia, helyi koncepciók) kaphattak részletes képet az érdeklődő ifjúsági szakemberek. A nap végén egy európai kitekintést is tettünk, hogy Európa egyes országaiban hogyan működnek a stratégiaalkotás keretei, milyen törvényi hátterek és felhatalmazások vannak,,hu,hol vannak érdekérvényesítő rendszerek,,hu,jogágak,,hu,cselekvőképesség,,hu,gyermekvédelmi rendszer,,hu,Szerbiában az ifjúságot érintő jogok még harmonizációs fázisban vannak,,hu,melyek az EU-hoz közelítenek,,hu,de azoktól még messze van,,hu,nincsenek illetve kialakulóban van az ombudsmani rendszer,,hu,ifjúsági törvény nincs,,hu,Romániában egy magasabb szinten kezelik már a jogokat,,hu,hiszen van az ifjúságnak minisztériuma és külön jogi osztálya,,hu,bár az ombudsmani hivatalok nem vagy nem láthatóan működnek,,hu,de hatásuk és befolyásuk erős,,hu,a fiatalokat és diákokat komoly védelemben részesítik,,hu, hol működik elsősorban a fiatalok bevonásával a közös jövőtervezés, főleg a környező országokban, valamint kiemelten Franciaországban, Olaszországban, Németországban.

A második napon rendszereztük a fogalmakat; igényfelmérés, ifjúságkutatás, koncepció, stratégiai rendszerek. Szerbiában ennek kialakult formái nincsenek még, nem léteznek helyi koncepciók a fiatalok helyben tartására, életük körülményeinek jobbá tételére. Romániában egy magasabb szinten kezelik már ezt, bár az ifjúsági törvényük rendelkezik ezekről, de a gyakori kormányváltások okán ezek nem működnek. Mivel Romániában a megyék erősebbek a megyeszékhelyeknél, így főleg megyei szintű ifjúsági koncepciók elérhetőek, ilyen van is például Hargita megyében, de sokszor forrás nincs hozzárendelve, így azok inkább csak elvi jelentőségűek. Ausztriában ezzel szemben léteznek települési, tartományi és országos koncepciók, stratégiák, sőt nem csak úgy, mint az ifjúságot érintő, hanem részegységekre is bontva, így például civil vagy éppen önkéntes stratégia. Mindezekhez Ausztriában forrásokat is rendelnek, mert a szakemberek megállapították, hogy a stratégiaalkotásnak akkor van csak igazából értelme, ha az nem egy asztalfióknak készül és jól elhatárolható fedezet is áll rendelkezésre az egyes szereplőknek.

A harmadik napon áttekintettük, hogy milyen jó gyakorlatok vannak az egyes résztvevő partnerországokban a témához kapcsolódva, majd áttekintettük, hogy Nyíregyházán milyen ifjúsági koncepció van életben. A helyi koncepciót megelőzte egy ifjúságkutatás, majd 8 témakörre bontva az ifjúsági szereplők a fiatalok bevonásával megfogalmazták, hogy milyen előrelépéseket kívánnak tenni, milyen igényeket szeretnének megfogalmazni. Fontos terepe Nyíregyházán a koncepciónak az évente megrendezett diákparlament, melyen további ajánlásokat és észrevételeket tehetnek meg a fiatalok a döntéshozók felé. Szintén áttekintették a szakemberek a békéscsabai, egri és kecskeméti ifjúsági koncepciókat. Sajnos Magyarországon is kevés városban készül helyi koncepció, így a legnagyobb magyar város, ahol van ilyen az éppen Nyíregyháza, mert se Debrecenben, se Szegeden, Miskolcon, Pécsett vagy Győrben nincs koncepció vagy stratégia, ami sajnos azt is eredményezi, hogy ezen városokban a hátrányos helyzetűek bevonása és elérése nehezebb, így a szolidaritás kialakítása is problémásabb ezen városokban.

& Nbsp;

Az utolsó napon értékeltünk és előkészítettük a következő eseményt.