Helyszín: Székesfehérvár

& Nbsp;

Székesfehérváron tájékozódtunk a székesfehérvári ifjúságügyi helyzetről, lehetőségekről. Sajnos Székesfehérvár is azon települések közé tartozik, ahol nincs helyi ifjúsági koncepció, a helyi ifjúsági párbeszéd rendszerek nem vagy nem jól működnek. Megnéztük helyben az Új Nemzedék közösségi terét, mely a belvárosban helyezkedik el. Tájékoztatást hallgattunk meg az Országos Diákparlament,,hu,megszervezéséről,,hu,melyet,,hu,évente Székesfehérváron rendeznek meg,,hu,Megismertük a környékbeli szervezetek munkáját Kápolnásnyéken,,hu,ahol a,,hu,Tudatos Ifjúságért Alapítvánnyal,,hu,és annak ifjúsági média és nemzetközi tevékenységéről ejtettünk szót,,hu,valamint Magyaralmáson az,,hu,Európa Ifjúságáért Egyesülettel,,hu,akik Erasmus támogatással végzik tevékenységüket,,hu,Mindketten,,hu,végpontok is,,hu,A kápolnásnyéki TIA rendszeresen szervez játéknapokat,,hu,ahol társasjátékozhatnak a fiatalok,,hu,társasjátékozás,,hu,az egyik,,hu,módszere,,hu,annak,,hu,hogy elérjék a fiatalokat és azon belül is a,,hu,hátrányos helyzetűeket,,humegszervezéséről, melyet 3 évente Székesfehérváron rendeznek meg. Megismertük a környékbeli szervezetek munkáját Kápolnásnyéken, ahol a Tudatos Ifjúságért Alapítvánnyalés annak ifjúsági média és nemzetközi tevékenységéről ejtettünk szót, valamint Magyaralmáson az Európa Ifjúságáért Egyesülettel,akik Erasmus támogatással végzik tevékenységüket. Mindketten Eurodeskvégpontok is. A kápolnásnyéki TIA rendszeresen szervez játéknapokat, ahol társasjátékozhatnak a fiatalok. A társasjátékozásaz egyik módszereannak, hogy elérjék a fiatalokat és azon belül is a hátrányos helyzetűeket, hiszen játszani mindenki szeret,,hu,Mindezek mellett tevékenységükben fontos elem a,,hu,játékok fejlesztése,,hu,maguk is több online és offline játék kifejlesztésében vállalnak szerepet,,hu,A Tudatos Ifjúságért Alapítvány egyúttal véleményformáló,,hu,véleménynyilvánító médiafelületeket is készít online felületen,,hu,így a bevont fiatalok írásai,,hu,véleményei eljutnak az online téren keresztül sokfelé,,hu,A magyaralmási szervezet elsősorban nemzetközi ifjúsági cseréket szervez,,hu,illetve önkénteseket fogad,,hu,de most új elemként egy nemzetközi programban sikerült forrás találniuk,,hu. Mindezek mellett tevékenységükben fontos elem a játékok fejlesztéseis, maguk is több online és offline játék kifejlesztésében vállalnak szerepet. A Tudatos Ifjúságért Alapítvány egyúttal véleményformáló, véleménynyilvánító médiafelületeket is készít online felületen, így a bevont fiatalok írásai, véleményei eljutnak az online téren keresztül sokfelé. A magyaralmási szervezet elsősorban nemzetközi ifjúsági cseréket szervez, illetve önkénteseket fogad, de most új elemként egy nemzetközi programban sikerült forrás találniuk, így a helyi ifjúsági házat is fel tudják újítani,,hu,Ez pedig megteremti annak a lehetőségét,,hu,hogy helyben közösségi térként tudják a helyi,,hu,fiatalokat is megszólítani,,hu,elsősorban közösségi programokkal,,hu,önkéntességgel,,hu,Rendszeresen szerveznek helyben olyan,,hu,programokat,,hu,melyekkel helyben szépítik a településüket vagy segítik az időseket,,hu,Mindkét szervezet továbbra is főleg,,hu,nemzetközi szinten,,hu,látja a fejlődésének a kulcsát,,hu,mivel a hazai források gyakorlatilag elérhetetlenek ilyen kistelepülési szervezetek számára,,hu,míg a nemzetközi ifjúsági források kifejezetten ezen szervezetek és informális csoportok megcélzására szolgál,,hu, fejleszteni. Ez pedig megteremti annak a lehetőségét, hogy helyben közösségi térként tudják a helyi hátrányos helyzetűfiatalokat is megszólítani, elsősorban közösségi programokkal, önkéntességgel.Rendszeresen szerveznek helyben olyan önkéntes programokat, melyekkel helyben szépítik a településüket vagy segítik az időseket. Mindkét szervezet továbbra is főleg nemzetközi szintenlátja a fejlődésének a kulcsát, mivel a hazai források gyakorlatilag elérhetetlenek ilyen kistelepülési szervezetek számára, míg a nemzetközi ifjúsági források kifejezetten ezen szervezetek és informális csoportok megcélzására szolgál. Érdekes látni, hogy milyen különböző módszerekkelérik el a fiatalokat az egyes szereplők, míg az egyik szervezet főleg a játékokra és társasjátékokra épít, addig a másik főleg az önkéntességre és nemzetközi programokra. Ellátogattunk egy közösségi étterembe, ahol fogyatékkal élő emberek dolgoznak. Itt szintén áttekintettük közösen a kápolnásnyéki és a magyaralmási egyesülettel a székesfehérvári illetve a megyei kezdeményezéseket. A megyeszékhelyen a civil szereplők mást tapasztalnak, mint amit a döntéshozók kommunikálnak, hiszen a városban mindössze egy állami fenntartású, 2020 nyaráig működő közösségi tér van,,hu,így ezt követően a fiataloknak semmilyen lehetősége sem lesz saját offline térben találkozni,,hu,A civil szerveződések keveseket érnek el,,hu,így a településen még civil kerekasztal vagy egyeztető fórum sincs,,hu,Itt tartottuk meg a kutatáshoz kapcsolódó,,hu,fókuszcsoportos beszélgetést,,hu,így a találkozónk ezen a helyen több óra hosszúságú lett összességében,,hu, így ezt követően a fiataloknak semmilyen lehetősége sem lesz saját offline térben találkozni. A civil szerveződések keveseket érnek el, így a településen még civil kerekasztal vagy egyeztető fórum sincs. Itt tartottuk meg a kutatáshoz kapcsolódó fókuszcsoportos beszélgetéstis, így a találkozónk ezen a helyen több óra hosszúságú lett összességében.

& Nbsp;

& Nbsp;

Délben érkeztünk Székesfehérvárra, ahol első utunk a közösségi tér ifjúsági irodába vezetett. Itt megismerhettük az iroda működését, a város ifjúsági szereplőit és sajátosságait. Vázolták számunkra a székesfehérvári ifjúságügyi feladatrendszert,,hu,Ezt követően a székesfehérvári városi DÖK képviselőivel találkoztunk,,hu,Strukturált párbeszédről Székesfehérváron nem beszélhetünk – nincs kerekasztal,,hu,hogy milyen kihívásokkal kell a székesfehérvári fiataloknak szembe nézniük,,hu,melyek közül egy szervezet végzi Székesfehérváron illetve a környékén a nemzetközi információk átadását mint Eurodesk partner,,hu,valamint egy kápolnásnyéki szervezet,,hu,mely a nemzetközi tevékenysége mellett játékokat fejleszt a fiatalok bevonásával,,hu, érintettük a helyi ifjúsági koncepciót, amely jelenleg nem aktuális, cselekvési terve a városnak nincs. Ezt követően a székesfehérvári városi DÖK képviselőivel találkoztunk, akik részletesen bemutatták a szervezetüket, eseményeiket, valamint a felépítésüket. Strukturált párbeszédről Székesfehérváron nem beszélhetünk – nincs kerekasztal, nincs diákparlament, a fiatalok igényei nem jelennek meg a város döntéshozóinak döntéseiben -, de a fiatalok mégis programok tekintetében sok mindent csinálhatnak, de ezek első sorban képzésekre és sportprogramokra koncentrálódnak. Az este folyamán megismerhettük, hogy milyen kihívásokkal kell a székesfehérvári fiataloknak szembe nézniük, első sorban a helyi munkaerő elszívása, a fiatalok elvándorlása mentén.

& Nbsp;

A második napon először további helyi ifjúsági egyesületekkel ismerkedtünk meg, részletesen bemutatták számunkra a munkájukat, tevékenységüket. A környékbeli ifjúsági szervezetek is bemutatkoztak,,hu,melyek közül egy szervezet végzi Egerben illetve a környékén a nemzetközi információk átadását mint Eurodesk partner,,hu,További beszélgetést folytattunk a város ifjúsági referensével,,hu,az ÚNK irodavezetőjével és helyi szereplőkkel,,hu,Megállapítottuk,,hu,hogy nagyon jól felépített rendszer van Egerben,,hu,ahol ifjúságkutatásra épülő koncepciója adja a város számára a fiatalok helyben élésének kereteit,,hu,szeptember 12-13.,tanulmányút,,hu,Székesfehérvár,,hu,Délben érkeztünk Székesfehérvárra,,hu,ahol első utunk a közösségi tér ifjúsági irodába vezetett,,hu, melyek közül egy szervezet végzi Székesfehérváron illetve a környékén a nemzetközi információk átadását mint Eurodesk partner, valamint egy kápolnásnyéki szervezet, mely a nemzetközi tevékenysége mellett játékokat fejleszt a fiatalok bevonásával. Egy kerekasztal beszélgetésen tekintettük át a székesfehérvári ifjúsági területet,,hu,kiemelve,,hu,hogy ugyan évek óta a városban rendezik meg az Országos Diákparlamentet,,hu,de a városban a klasszikus értelemben vett ifjúságszakmai rendszerek nem alakultak ki,,hu,nem működnek,,hu,nincs helyi ifjúsági koncepció,,hu,a helyi párbeszédrendszer nem működik és nem is létezik,,hu, kiemelve, hogy ugyan évek óta a városban rendezik meg az Országos Diákparlamentet, de a városban a klasszikus értelemben vett ifjúságszakmai rendszerek nem alakultak ki, nem működnek, nincs helyi ifjúsági koncepció, a helyi párbeszédrendszer nem működik és nem is létezik.

& Nbsp;

Helyszín: Nyíregyháza

Téma: Erőforrások,,hu,támogató ifjúságszakmai rendszerek,,hu,Szakmai műhelyfoglalkozásunk témája az erőforrások,,hu,támogató ifjúságszakmai rendszerek volt,,hu,szerb és magyar erőforrás és támogató rendszerekről,,hu,önkéntes mentorálás,,hu,önkéntes képzés,,hu,közösségi szolgálat,,hu,hogy Európa egyes országaiban hogyan szerveződnek meg a támogató ifjúságszakmai rendszerek,,hu,tehetséggondozás,,hu,NEET fiatalok tehetséggondozása,,hu,közösségszervezés és fejlesztés,,hu,tanoda programok,,hu,Sajnos Szerbiában kevés kezdeményezés van erőforrások bevonására és támogatására,,hu,ahogyan a tehetséggondozás sem nagyon működik,,hu, támogató ifjúságszakmai rendszerek

& Nbsp;

Szakmai műhelyfoglalkozásunk témája az erőforrások, támogató ifjúságszakmai rendszerek volt.

Az első napon előadások keretében mutatták be a szervezetek képviselői az országukra jellemző felépítést és struktúrát,,hu,így az osztrák,,hu,szerb és magyar ifjúsági közösségi terek működéséről,,hu,fenntartásáról,,hu,igazgatásáról kaphattak részletes képet az érdeklődő ifjúsági szakemberek,,hu,A nap végén egy európai kitekintést is tettünk,,hu,hogy Európa egyes országaiban hogyan működnek az ifjúsági házak,,hu,elsősorban Franciaországban,,hu,Olaszországban,,hu,Németországban,,hu,A második napon rendszereztük a fogalmakat,,hu, így az osztrák, román, szerb és magyar erőforrás és támogató rendszerekről (önkéntes mentorálás, önkéntes képzés, közösségi szolgálat) kaphattak részletes képet az érdeklődő ifjúsági szakemberek. A nap végén egy európai kitekintést is tettünk, hogy Európa egyes országaiban hogyan szerveződnek meg a támogató ifjúságszakmai rendszerek (közösségfejlesztés, önkéntesség, tehetséggondozás, NEET fiatalok tehetséggondozása), főleg a környező országokban, valamint kiemelten Franciaországban, Olaszországban, Németországban.

A második napon rendszereztük a fogalmakat; önkéntesség, közösségszervezés és fejlesztés, tehetséggondozás, tanoda programok. Sajnos Szerbiában kevés kezdeményezés van erőforrások bevonására és támogatására, ahogyan a tehetséggondozás sem nagyon működik, érdekképviseleti esemény gyakorlatilag nincs is. Romániában ezzel szemben nagyon sok erőforrással tudnak dolgozni a szervezetek,,hu,van törvény az önkéntességre,,hu,kezelésre,,hu,bevonásra,,hu,a tehetségeket és közösségeket támogatják,,hu,felkarolják,,hu,sok esetben pénzzel és anyagi forrásokkal is segítik,,hu,A fiatalok aktívak és relatíve kevés forrásból is sok eseményt,,hu,önkéntes programot valósítanak meg,,hu,ezen kívül a tehetséggondozás és közösségfejlesztés is jól és hatékonyan működik,,hu,Ausztriában szintén működnek a támogató rendszerek,,hu,van önkéntes törvény,,hu,közösségfejlesztés és tehetségprogramok,,hu, van törvény az önkéntességre, kezelésre, bevonásra, a tehetségeket és közösségeket támogatják, felkarolják, sok esetben pénzzel és anyagi forrásokkal is segítik. A fiatalok aktívak és relatíve kevés forrásból is sok eseményt, önkéntes programot valósítanak meg, ezen kívül a tehetséggondozás és közösségfejlesztés is jól és hatékonyan működik. Ausztriában szintén működnek a támogató rendszerek, van önkéntes törvény, közösségfejlesztés és tehetségprogramok, a magyar viszonyokhoz képest sok pénz is, de a fiatalok egyre inaktívabbak, bár ugyanez minden országra elmondható.

A harmadik napon áttekintettük, hogy milyen jó gyakorlatok vannak az egyes résztvevő partnerországokban a témához kapcsolódva, majd megtekintettünk két nyíregyházi ifjúsági civil szervezetet,,hu,ahol az egyiknél a közösségi szolgálatot börze jelleggel városi szinten is,,hu,kvázi közösségi szolgálat központként működtetik,,hu,mindezek mellett tehetségfejlesztő programokkal segítik egy tanodával közösen a hátrányos helyzetű fiatalokat,,hu,a másik szervezetnél szintén a tehetséggondozás és közösségfejlesztés került terítékre,,hu,Magyarországon egyre nehezebb az erőforrásokat elérni és bevonzani,,hu,sajnos kevés fiatal érzi valósan is azt,,hu,hogy fontos lenne akár önkéntesként megjelennie a társadalomban,,hu, ahol az egyiknél a közösségi szolgálatot börze jelleggel városi szinten is, kvázi közösségi szolgálat központként működtetik, mindezek mellett tehetségfejlesztő programokkal segítik egy tanodával közösen a hátrányos helyzetű fiatalokat, a másik szervezetnél szintén a tehetséggondozás és közösségfejlesztés került terítékre. Magyarországon egyre nehezebb az erőforrásokat elérni és bevonzani, sajnos kevés fiatal érzi valósan is azt, hogy fontos lenne akár önkéntesként megjelennie a társadalomban, akár szolidárisnak lennie a környezetével szemben,,hu,erre láthattunk jó ellenpéldákat a két terepen dolgozó szervezetnél,,hu, erre láthattunk jó ellenpéldákat a két terepen dolgozó szervezetnél.

Az utolsó napon értékeltünk és előkészítettük a következő eseményt.

& Nbsp;

KUTATÁSI JELENTÉS,,hu,számú,,hu,„,,en,” elnevezésű projekt,,hu,közötti időszakának,,hu,adatgyűjtési tevékenységeihez kapcsolódóan,,hu,KUTATÁSI CÉLOK ÉS MÓDSZEREK,,hu,Kutatási módszer,,hu,Online kérdőíves adatgyűjtések,,hu,Fókuszcsoportok,,hu,Célok,,hu,a magyarországi és romániai ifjúsági szolgáltatórendszer működésének megismerése,,hu,szereplőinek,,hu,bevonási módszereinek,,hu,sajátosságainak feltérképezése,,hu,a projektesemények eredményeinek mérése,,hu,a hatékony szolgáltatásbővítés megvalósulásának értékelése,,hu,a jó gyakorlatok átvételének mérése,,hu,a nemzetközi együttműködés erősítése,,hu

az EFOP-5.2.2-17-2017-00001számú, „Humánszolgáltatások fejlesztése az ifjúságszakmai szervezeteknél; a felkereső munka lehetőségei a fiatalok bevonására” elnevezésű projekt
2018. november 01. – 2019. augusztus 31. közötti időszakának
adatgyűjtési tevékenységeihez kapcsolódóan

& Nbsp;

én. ÜTEMEZÉS

II.1. ELŐKÉSZÜLETEK ÉS MEGVALÓSÍTÁS
(2017. NOVEMBER 01. ÉS 2018. OKTÓBER 31. KÖZÖTTI IDŐSZAK)

a.) Kutatási fázisokat segítő egyeztető és tervezési, valamint adatgyűjtési és -feldolgozási lépések

2017. november – 2018. március

• az online kérdőív témaköreinek bemutatása
• lekérdezés-technikai ismereteke átadása az érintetteknek és a projektpartnereknek
• a survey-kérdések egyeztetése, megvitatása
• kockázatelemzés és kockázatkezelés
• a projekt várható műhelymunkáinak és projekteseményeinek tematikus bemutatása
• online kérdőíves adatgyűjtések megkezdése

2018. április – augusztus:

• válaszadókkal való online kapcsolattartás + ajánlások kezelése (hólabda-módszer okán)
• folyamatos egyeztetés a partnerekkel és a menedzsmenttel a kitöltés folyamatához kapcsolódóan
• online kérdőíves adatgyűjtés teljeskörű lebonyolítása mindkét országban
• szakmai műhelyekhez kapcsolódó tematikus statisztikai adatok és háttérinformációk gyűjtése + előadások készítésében való közreműködés
• fókuszcsoportos beszélgetésekhez kapcsolódó vezérfonalak elkészítése és azok levezetése
• interjúbeszélgetésekhez kapcsolódó vezérfonalak elkészítése és azok levezetése
• visszacsatolások küldése a partnereknek és a menedzsmentnek a projekt adatgyűjtési fázisainak alakulásáról + egyeztetéseken való részvétel
• a fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottak folyamatos feldolgozása
• az interjúbeszélgetéseken elhangzottak folyamatos feldolgozása

2018. szeptember-október:

• online kérdőíves adatgyűjtéshez (mindkét ország) kapcsolódó adatok tisztítása
• a begyűjtött adatok elemzése
• gyorsjelentés elkészítése mindkét ország eredményeiből
• szakmai műhelyekhez kapcsolódó tematikus statisztikai adatok és háttérinformációk gyűjtése + előadások készítésében való közreműködés
• fókuszcsoportos beszélgetésekhez kapcsolódó vezérfonalak elkészítése és azok levezetése
• interjúbeszélgetésekhez kapcsolódó vezérfonalak elkészítése és azok levezetése
• visszacsatolások küldése a partnereknek és a menedzsmentnek a projekt adatgyűjtési fázisainak alakulásáról + egyeztetéseken való részvétel
• a fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottak folyamatos feldolgozása
• az interjúbeszélgetéseken elhangzottak folyamatos feldolgozása

& Nbsp;

& Nbsp;

b.) Adatgyűjtéshez kapcsolódó tapasztalatok:

Lásd: „Kutatási jelentés 2018. május 01. – 2018. október 31. közötti időszakának
adatgyűjtési tevékenységeihez kapcsolódóan”

II.2. MEGVALÓSÍTÁS
(2018. NOVEMBER 01. ÉS 2019. AUGUSZTUS 31. KÖZÖTTI IDŐSZAK)

a.) Első szakasz: online kérdőíves adatfelvétel és feldolgozás: 100-100 fő, Románia és Magyarország

2018. november-december:

• kutatási gyorsjelentés véglegesítése (formai rendezése) mindkét ország adataiból
• a kutatási gyorsjelentés eredményeinek bemutatása az éves konferencián
• a kutatási gyorsjelentés elérhetővé, publikussá tétele és terjesztése a projektpartnerek között, illetve szakmai körben
• első éves kiadvány elkészítésében való közreműködés
• folyamatos egyeztetés a projektmenedzsmenttel és a projektpartnerekkel (kölcsönös információátadás, problémakezelés stb.)
• a projekt második évéhez kapcsolódó adatgyűjtési ütemezés elkészítése
• a projekt második évének eseményeit egyeztető találkozón való részvétel

2019. január-augusztus:

• az online adatgyűjtés gyorsjelentésének terjesztése civil és szakmai körben
• részletes elemzés a survey eredményeinek bemutatásához – mindkét országra kiterjedően
• összetett változók megalkotása (tipológiák, indikátorok stb.)
• összetett elemzések (ún. mélyfúrások) készítése
• részletes, szöveges kutatási beszámoló készítése a projektzáró kiadványhoz
• a kutatási eredmények becsatornázása a projekteseményekbe:
  • az interjúk a mért adatok mélyebb megértését teszik lehetővé, más szemszögek beemelését szolgálják, további összetett elemzések alapjait adják
  • a műhelytalálkozók során a fókuszcsoportos beszélgetések alapjai, kvázi vitaindítói a mért adatok, melyek segítik a nemzetközi kontextus, valamint a mérhető problémák feltárását, ugyanakkor a tapasztalatok és a jó gyakorlatok adaptációját

& Nbsp;

b.) Második szakasz: személyes adatgyűjtés és feldolgozás – interjúk és fókuszcsoportok –projektpartnerekkel közösen

2018. november-december:

• projekteseményekhez kapcsolódó fókuszcsoportos beszélgetések vezérfonalának elkészítése, valamint ezek lebonyolítása
• az online adatgyűjtés eredményeinek és az interjúk, fókuszcsoportok során gyűjtött anyagok tematikus összefésülése (hol van hiány? mit érdemes még újra elővenni? mely témáknak van igazán jelentős aktualitása stb.)
• a tréning és az éves konferencia során elhangzottak alapján a kutatási tematika és ütemezés kiegészítése, korrekciója

& Nbsp;

2019. január-augusztus:

• szakmai műhelyekhez kapcsolódó tematikus statisztikai adatok és háttérinformációk gyűjtése
• műhelyekhez kapcsolódó tematikus előadásokban való közreműködés, a szakmai vezető támogatása
• fókuszcsoportos beszélgetésekhez kapcsolódó vezérfonalak elkészítése
• fókuszcsoportos beszélgetések levezetése
• interjúbeszélgetésekhez kapcsolódó vezérfonalak elkészítése,,hu,szoros együttműködés a kommunikációs munkatárssal és a projektmenedzsmenttel az interjúk kapcsán,,hu,interjúbeszélgetések lebonyolítása,,hu,visszacsatolások küldése a projektpartnereknek és a projektmenedzsmentnek,,hu,a projekt megvalósításához kapcsolódó egyeztetéseken való részvétel,,hu,a fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottak folyamatos feldolgozása,,hu,az interjúbeszélgetéseken elhangzottak folyamatos feldolgozása,,hu,III,,en,MÓDSZERTANI ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELEK,,hu,Bevontak köre,,hu,Populáció,,hu,magyarországi és romániai ifjúsági szolgáltatásokat nyújtó intézmények,,hu
• szoros együttműködés a kommunikációs munkatárssal és a projektmenedzsmenttel az interjúk kapcsán
• interjúbeszélgetések lebonyolítása
• visszacsatolások küldése a projektpartnereknek és a projektmenedzsmentnek
• a projekt megvalósításához kapcsolódó egyeztetéseken való részvétel
• a fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottak folyamatos feldolgozása
• az interjúbeszélgetéseken elhangzottak folyamatos feldolgozása
• a projektzáró szakmai kiadványok anyagainak
• a készülő kiadványok formai és tartalmi elemeinek szerkesztésében való közreműködés
• az éves tréning szakmai programjának összeállításában való közreműködés:
  • az adatgyűjtések eredményeire való reflexió szem előtt tartása a cél
  • újabb adatgyűjtési lehetőségek biztosíthatóak a rendezvény során
  • tematikus kerekasztal-beszélgetések megvalósítása az ifjúsági szakma fejlődéséért
  • neves szakemberek bevonása a programokba, erősítve a szakmai és a lokális kapacitásbővítése
• az éves konferencia szakmai programjának összeállításában való közreműködés:
  • cél, hogy a szakma számára használható tudást és eszköztárat tudjunk biztosítani
  • a projekt lehetőséget ad a szakma találkozására, széles körű bevonásra
  • számos szakmai hálózat számára tudnak hasznos ismereteket adni a projekt eredményei

& Nbsp;

Nyíregyháza, 2019. augusztus 31.

Helyszín: Nyíregyháza
Téma: ifjúsági rendezvények a fiatalok bevonásával

& Nbsp;

Szakmai műhelyfoglalkozásunk témája az ifjúsági rendezvények, illetve a fiatalok bevonása ezen eseményekbe volt.

Az első napon előadások keretében mutatták be a szervezetek képviselői az országukra jellemző felépítést és struktúrát,,hu,így az osztrák,,hu,szerb és magyar ifjúsági közösségi terek működéséről,,hu,fenntartásáról,,hu,igazgatásáról kaphattak részletes képet az érdeklődő ifjúsági szakemberek,,hu,A nap végén egy európai kitekintést is tettünk,,hu,hogy Európa egyes országaiban hogyan működnek az ifjúsági házak,,hu,elsősorban Franciaországban,,hu,Olaszországban,,hu,Németországban,,hu,A második napon rendszereztük a fogalmakat,,hu, így az osztrák, román, szerb és magyar ifjúsági rendezvényekről, a fiatalok bevonásáról ezen eseményekbe, milyen elérések vannak, kaphattak részletes képet az érdeklődő ifjúsági szakemberek. A nap végén egy európai kitekintést is tettünk, hogy Európa egyes országaiban hogyan szerveződnek meg az ifjúsági rendezvények elsősorban a fiatalok bevonásával, főleg a környező országokban, valamint kiemelten Franciaországban, Olaszországban, Németországban.

A második napon rendszereztük a fogalmakat; mi különbözteti meg az ifjúsági rendezvényeket egymástól (ki szervezi, érdekképviseleti, kulturális, nemzetközi), milyen ismérvekkel lehet ifjúsági rendezvényeket szervezni, hogyan kell kommunikálni, milyen módon érhetőek el a fiatalok. Sajnos Szerbiában kevés alulról jövő kezdeményezés van, érdekképviseleti esemény gyakorlatilag nincs is. Romániában ezzel szemben nagyon sok ilyen eseményt szerveznek, sok esetben maguk a fiatalok, bár az érdekképviseleti eseményeknél gyakran átpolitizáltak a rendezvények. Viszont a fiatalok aktívak és relatíve kevés forrásból is sok eseményt valósítanak meg. Ausztriában sok esemény van, a magyar viszonyokhoz képest sok pénz is, de a fiatalok egyre inaktívabbak, bár ugyanez minden országra elmondható.

A harmadik napon áttekintettük, hogy milyen jó gyakorlatok vannak az egyes résztvevő partnerországokban a témához kapcsolódva, majd megtekintettünk két nyíregyházi ifjúsági rendezvényt, melyeket fiatalok bevonásával végeznek (diákparlament, verébavató), illetve egy nemzetközi ifjúsági cserére is ellátogattunk, melyet éppen Nyíregyházán szervezett meg egy helyi ifjúsági szervezet. Ezt követően csoportban dolgozták ki a szakemberek, hogy milyen lehetséges ismérvekkel kell rendelkeznie egy ifjúsági rendezvénynek, melyet fiatalok bevonásával szerveznek meg, hogyan, milyen platformon kell kommunikálni és hogyan lehet aktivizálni, megszólítani a célcsoportot.

Az utolsó napon értékeltünk és előkészítettük a következő eseményt.

& Nbsp;

Tanulmányút: Tokaj,,en,Tanulmányút,,hu,ifjúsági tábor,,hu,nemzetközi találkozó,,hu,Tokajban a nyíregyházi Közös Tér Egyesület nemzetközi projektjén keresztül vizsgáltuk meg,,hu,hogy az ifjúsági területen milyen táborok,,hu,nemzetközi programok vannak,,hu,A nemzetközi ifjúsági csere témája a strukturált párbeszéd volt,,hu,a programon magyar,,hu,szlovák,,hu,lengyel és osztrák fiatalok vettek rész,,hu,A nem-formális módszerekkel,,hu,szituációs feladatokkal próbálták a fiatalokat segíteni abban,,hu,hogy hogyan tehetnek többet és nagyobb hatékonysággal a környezetükért,,hu,hogyan és milyen módszerekkel tudnak beleszólni az őket érintő kérdésekbe,,hu

Téma: ifjúsági tábor, nemzetközi találkozó

& Nbsp;

Tokajban a nyíregyházi Közös Tér Egyesület nemzetközi projektjén keresztül vizsgáltuk meg, hogy az ifjúsági területen milyen táborok, nemzetközi programok vannak. A nemzetközi ifjúsági csere témája a strukturált párbeszéd volt, a programon magyar, szlovák, lengyel és osztrák fiatalok vettek rész. A nem-formális módszerekkel, szituációs feladatokkal próbálták a fiatalokat segíteni abban, hogy hogyan tehetnek többet és nagyobb hatékonysággal a környezetükért, hogyan és milyen módszerekkel tudnak beleszólni az őket érintő kérdésekbe. A nemzetközi cserén volt „polgármester-választás”,,hu,kampány,,hu,állj ide állj oda,,hu,melynek keretében az egyes eldöntendő és felvetett kérdések és problémák kapcsán egymást kellett meggyőzniük a saját igazukról a fiataloknak,,hu,Az ifjúsági tábor egy tokaji panzióban került megszervezésre a nyíregyházi egyesület részéről,,hu, kampány, állj ide állj oda, melynek keretében az egyes eldöntendő és felvetett kérdések és problémák kapcsán egymást kellett meggyőzniük a saját igazukról a fiataloknak. Az ifjúsági tábor egy tokaji panzióban került megszervezésre a nyíregyházi egyesület részéről.

A hónap további részében folyamatosan írtuk a kimeneti szakmai anyagainkat (kutatás és szakmai módszertani kiadvány), valamint előkészítettük és egyeztettük az augusztusi és szeptemberi műhelyeket, valamint a szeptemberi 2 tanulmányutunkat.

& Nbsp;