2017.11.29., Ifjúságügyi helyzetkép

„Amennyiben önkormányzati ifjúságpolitikáról beszélünk, magával az Alaptörvénnyel kell kezdenünk, mely a hierarchia legmagasabb fokán áll. A törvény kimondja, hogy Magyarország védelmezi a gyermekek és az ifjúság érdekeit, előtérbe helyezi az ifjúságot, kimondottan az oktatásra, nevelésre, a létbiztonságra fordít figyelmet. Ezen kívül még több dokumentum is ezeket a célokat tartja szem előtt. Ilyen például maga az Európai Bizottság Fehér könyve és több ENSZ egyezmény is (pl. Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény). Ezekben olyan irányvonalakat láthatunk, melyekhez az önkormányzat támogatása elengedhetetlen.

A magyar ifjúságpolitika irányait a 88/2009. (X. 29.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) határozza meg, amely felvázolja az ifjúsági korosztályok fejlődésének optimális irányait. Célja, hogy hosszú távon irányt szabjon az ifjúság életfeltételeinek javításához, segítséget nyújtson a szféra valamennyi szereplőjének az ifjúsággal kapcsolatos intézkedések tervezéséhez, szervezéséhez és végrehajtásához. A NIS – mint keret – lehetőséget ad arra, hogy kormányzati ciklusokon átívelő célokkal és irányokkal lehessen tervezni.

Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása a 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 13. §. (1) bekezdésének 15. pontja a települési önkormányzat feladatai között felsorolja a sport és ifjúsági ügyeket, mint kötelező feladatot. E törvény nem határozza meg pontosan a település önkormányzatának ifjúságpolitikai feladatait, hiszen azok függnek a lakosság igényeitől, illetve az önkormányzat anyagi lehetőségeitől.

Az ifjúsági célcsoport – igazodva a felhasznált szakmai anyagokhoz – a 12-30 éves korosztály. Ez a szociológusi behatárolás szerint magában foglalja mind az „Y”, mind a „Z” generációt. Az ifjúsági szakma célja, hogy olyan életteret hozzunk létre a fiatal generáció számára, amelyben látják a jövőbeli lehetőségeiket, biztosítva érezzék magukat mind anyagi értelemben, mind az élet egyéb területein. Fontosnak tartjuk egy olyan szakértő réteg megteremtését, akikhez bátran fordulhatnak, amikor nehézségekbe ütköznek; tanácsot kérhetnek. Napjaink egyik szembetűnő problémája az elvándorlás. Ez sajnos Magyarország keleti felét nagymértékben érinti, éppen ezért a kiemelt feladatok közé tartozik az, hogy itt teremtsünk lehetőségeket a fiataloknak, vagy éppen tanulmányaik elvégzése után is visszavágyódjanak, itt telepedjenek le, alapítsanak családot.

Amennyiben össze szeretnénk foglalni az eddig elhangzottakat, megfogalmazhatjuk, hogy fontos egy olyan ifjúság kinevelése, akik erkölcsileg, a szabályokat, elvárásokat betartva biztosítják magának a kiöregedő, mostani felnőtt, dolgozó lakosságnak az utánpótlását.

Kiemelten fontos, hogy az ifjúság, ez a sokféle, különböző nézeteket valló, egyedi réteg, a középpontba kerüljön.

A fiatalok a legkülönfélébb közösségi tereket értelmezik, érzik sajátjuknak. Közösségi térként használják az utcát, a kávézókat, mozikat, klubokat, művelődési házakat, plázákat, játszótereket, teaházakat. Ezekben a közösségi terekben zajlanak a legfontosabb kortárs interakciók, itt szerzik a tapasztalatok jelentős részét, összegezve a társadalmi tanulás kitüntetett tereit. Számos közösségi teret azonban nem ismernek el sajátjuknak a fiatalok. Jellemzően azokat, amelyek nagyon kötött szabályok szerint használhatóak, illetve a szabályalakítás mechanizmusába nem szólhattak, szólhatnak bele, vagy különböző más csoportokkal, rétegekkel kénytelenek megosztani azt. A fejlett ifjúságpolitikával rendelkező országokban az ifjúsági klubok, ifjúsági centrumok létrehozása régóta prioritás. Ezek olyan közösségi terek, melyek használati szabályait a fiatalok és a felnőttek közösen alakítják ki, és ezek betartásáért is közösen felelnek, mondhatjuk úgy: közösségi működésűek. A ma realitásait ismerve azonban a legszebb, legjobban felszerelt ifjúsági közösségi térben sem szívesen töltik el idejüket a fiatalok, ha készen kapják. Célszerű és szükséges a kialakításba, tervezésbe, működtetésbe egyaránt bevonni képviseleteiket, vagy magukat a fiatalokat. A közösségi terek a rendszeres együttlétre épülő szolgáltatásokat valósítják meg. A fiatalokról és fiataloknak szóló szolgáltatásokat olyan fizikai és humán környezetben és formában kell megvalósítani, amely megfelel a szolgáltatások által elérendő tartalmi céloknak. A humán és fizikai feltételeket egyaránt biztosítani kell. Ha ezen feltételek nem támogatják az elérni kívánt célokat, akkor diszharmónia, hiányos komfortérzet alakul ki a résztvevőkben, használókban, sőt akár hiteltelenné is válhat az egész folyamat.

Magyarországon a mai értelemben vett ifjúsági házak a 80-as évek végén alakultak ki, majd a rendszerváltozást követően a 90-es években terjedtek el a francia mintára kialakított ifjúsági információs és tanácsadó irodák, ahol a fiatalok számára nemcsak kulturális programokat szerveztek, hanem az ő igényeikhez igazított szolgáltatásokat is nyújtottak, melyek az információszolgáltatásokon túl egyéb, tanácsadás-jellegű – prevenció, pályaválasztás, intimitás, diákjogok, stb. – szolgáltatásokkal is rendelkeztek, szakemberek bevonásával. Az információs és tanácsadó irodák nemzetközileg elfogadott ajánlások és minőségbiztosítás alapján tevékenykednek, mely címet egy arra hivatott bizottság adományozhatott csakis az adott ifjúsági háznak. Szintén az ifjúsági házak minőségbiztosítási rendszerébe tartoznak az információs pontok, melyek kevesebb szolgáltatással, kisebb eléréssel, adott esetben kevesebb programmal érik el a fiatalokat, de fontos tényezői a magyar ifjúságügynek. A 2000-es évek közepén, Magyarországon 22 ifjúsági információs és tanácsadó iroda működött, köztük a Mustárház is.

A 2000-es évek második felében uniós forrásokból kialakításra kerülhettek ifjúsági közösségi terek, melyek jelentős része ugyan ifjúsági információs és tanácsadó irodaként lett kialakítva, de a címet nem a szakbizottság adta, így a szolgáltatások minőségbiztosítása kérdőjeles.

Az 5 ezer fő alatti településeken 2010 után lehetséges működtetni Integrált Közösségi Szolgáltató Teret (IKSZT), melyeknek szintén van kötelezően ellátandó ifjúsági feladatkörük, de működésük ifjúsági szempontból nagyon esetleges, kezdetleges, sok esetben nem felelnek meg a kor szellemének, főleg a szakemberek hiánya miatt.

2013 végén egy uniós kiemelt projekt, az Új Nemzedék Jövőjéért Program keretében az országban 20 helyen alakították ki az Új Nemzedék Kontaktpontokat, melyek főleg a fiatalok pályaválasztását, munkahelyi elhelyezkedését voltak hivatottak segíteni. A kiemelt projekt újratervezésében már ezen elvek nem érvényesülnek, a 2015 végén induló 5 éves új program újratöltése jelenleg folyamatban van.

Az ifjúsági információs és tanácsadó irodák minőségbiztosítási sztenderdjét az EYRICA (Európai Ifjúsági Tanácsadó Irodák Konföderációja) adja. A hazai viszonyokra készített ajánlásokat a HAYICO készítette el, melyet 2014-ben az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége (ISZOSZ) aktualizált.

Ifjúsági szolgáltatás ezek alapján: az ifjúság – kiemelten 10-30 év közöttiek – számára elérhető, nyitott szolgáltatás, amely figyelembe veszi a korosztály egyéni és társadalmi szempontból vett sajátosságait és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az elért fiatalok a társadalom aktív és tudatos résztvevőivé váljanak. A fenti cél elérése érdekében alaptevékenységként foglalkozik a fiatalokkal. Nyitott szellemiségű módszertannal dolgozik ifjúsági klubok, ifjúsági projektek, ifjúsági központok, ifjúsági házak működtetésében vagy felkereső ifjúsági munka keretében.

A nyitott ifjúsági munka jellemzői:

– egyszerre veszi figyelembe a korosztály sajátosságait és közvetíti a felnőtt társadalom értékrendszerét,

– iskolarendszeren kívül valósul meg,

– térítésmentes,

– önkéntesen igénybe vehető,

– valós életben felmerülő szituációkat dolgoz fel,

– támogató attitűddel rendelkezik,

– részvételt biztosít demokratikus döntéshozatali folyamatokban a tervezéstől a megvalósításon át az értékelésig,

– alkalmazkodni tanít egy változó világban,

– hiteles és megbízható,

– kritikai gondolkodásra nevel,

– alulról jövő és önszerveződő kezdeményezéseket támogat,

– diszkrimináció- és előítélet-mentes,

– hozzáférhető,

– politikai, vallási és gazdasági érdekek nem befolyásolják a működését

– az ifjúságsegítő és a fiatalok között partneri viszony áll fenn

– innovatív, attraktív és megújulásra képes,

– lehetővé teszi a részvételt a fiatalok számára helyi, regionális, országos és nemzetközi színtereken egyaránt.

A fiatalokkal végzett munka interdiszciplináris, horizontális megközelítésű. A fenti szolgáltatások egymástól térben és időben nem elválaszthatóak, csak prioritásbeli eltérések lehetnek a megjelenési formáik között.

Szakmai felelősségvállalás: Az ifjúsági szolgáltató tevékenysége és munkatársai példaképek a fiatalok számára. A szolgáltató azok által mérettetik meg, akik magukat hozzá mérik; legfontosabb visszacsatoló és ellenőrző szervét maguk a fiatalok jelentik, ezért óriási felelőssége van minden ifjúsági szolgáltatónak, amelynek tudatában kell végeznie a tevékenységét.”